Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)

5-8. szám - ÉRTEKEZÉSEK - JUGOVICS LAJOS: A torjai Büdöshegy hidrogeológiai viszonyai

M0 UNTAIN­l^K^harfang^Wty^X- y. -V • v'. \ oaf'. • - pVn^ Timsos bdriant \ V'X'- •'.¥v<™" Aíum Cave'\: TirnsosTíorrások, •Alum Springsr A Büdöshegy felépítésében kétségkí­vül a vulkáni működésnek jutott a legfon­tosabb szerep. A három helyen kitört láva megmerevedéséből keletkezett andezit, mind ásványi, mind kémiai összetétel tekinteté­ben egységes kőzet. Frissen sötétszürke színű, réteges elválású, de ebben az álla­potban igen ritkán található, mert több­nyire mállott és a bomlás foka szerint ki­fakult, vörhenyes, majd halványan rózsa­színű, illetve teljesen fehér kőzet. Az ande­zitnek ez a színváltozása összefügg a vulkáni exhalációk, és a posztvulkáni je­lenségek eredményeként fellépő bomlással. Megállapítható, hogy a Büdöshegyen a posztvulkáni gázok csak a vulkáni kőzet­tömegből, tehát az andezitből (ritkán ennek kontaktusán) törnek elő. A gázexhalációk, illetve a posztvulkáni 'jelenségek nyomán a Büdöshegy déli olda­lán, a csúcs andezitjében, barlangok kelet­keztek: a Kis-, a Büdös-, és a Timsós­barlangok. Mindegyik barlangból igen erős gáz­ömlés tör elő. A kiáramló gázkeverék Uosvay meghatározása szerint a kővetkező' 1: Agyag C/ay * +T+I Vulkáni közét + ++ ++ + Vo!can[cRock Homokkő Sandstone A A A . A A A A A A í Omlás Caving-in Vasokker Irón Ochre Mésztufa Ca/c Tuf Q Források ' Springs Barlangok Caves ^ Kőfejtő Quarry Szanatórium épületek. Buitd. of the Health Resort XXVII. évf. 191,1. 5—8. szám. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY Có 2 H 2s Oxigén Nitrogén Büdös-barlang Timsós-barlang Kis-barlang 96.82% , 95.30% 95.71% 4.70 „ 4.29 ., 16.82% ) 0.38 „ j 0.14 „ > 2.66,, J A barlangok hőmérséklete átlag: 11.4—12.3° C. A bar­langokból feltörö gázkeverék mennyiségére nézve jel­lemző adat, hogy a középső, közismert „torjai Büdös­barlang"-ból Ilosvay szerint évente* 1,448.000 kg szén­dioxid és 4.340 kg kénhidrogén gáz ömlik ki. Az erős gázáramlás azonban nemcsak a barlan­gokra szorítkozik, hanem a hegy andezittömegének pórusain, repedésein és hasadékain mindenütt észlelhető. A mofetta-müködés a hegy délnyugati oldalán a legerősebb. Ugyancsak itt buggyannak felszínre a bő­vizű ásványvíz-források is. A Büdöshegy, a vele dél­felé szomszédos Foris-hegy (1078 m) gerincével lapos 3 ILOSVAY LAJOS: A torjai Btffiös-barlang levegőjének kémiai és fizikai vizsgálata. — Budapest. 1895. 1. ábra. — Fligure 1. nyerget alkot, melyen a Sepszibükszádot Torjával ösz­szekötö országút vezet . (3. ábra). Ebben a nyeregben, aránylag kis területen, de még a büdöshegyi oldalban, fakadnak egymás mellett ezek a források, így nem csoda, ha ezen a pompás, erdős területen fejlődött ki az 1895. évben Bálványosfüred fürdő és magaslati gyógy­hely (az egykori fürdőismertetők a Fidélis-fürdő nevet is emiitik). Az első világháború utáni időszakban Bálványosfüred élete teljesen átalakult. A nyereg bü­döshegyi oldalában, 948 m magasságban korszerű tüdő­beteg szanatóriumot építettek; sajnos ezáltal a vál­tozatos összetételű és kiváló gyógyerejü források szerepe és gyakorlati felhasználása is megszűnt, önkéntelenül is felmerül a kérdés: Okos és orvosilag megokolt intéz­kedés volt-e, hogy itt, a Büdöshegy déli oldalában, ahol a barlangokból és az andezitből mindenütt és állandóan COgés H„S gázok áramlanak elö, tüdőbeteg szanatóriumot létesítettek? Annyi bizonyos, hogy ez­által a jóeredménnyel gyógyító és bevált ásványvizek Majd amikor a vulkán erupcióképepsége megszűnt, a vulkán kialudt, igen erős posztvülkáni — ma is alig csökkenő hevességű — mofetta működés követ­kezett. Az andezit repedésein, hasadé­kain, és a barlangokon kiömlő C02, kisebb menyiségben kénhidrogén, oxigén és nitrogén gázokból álló száraz mofetta-mü­ködés mellett, a Büdöshegy déli oldalán a bővizű, változatos összetételű ásványvízfor­rásokban, a nedves mofetta-müködés is megfigyelhető. /

Next

/
Thumbnails
Contents