Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)

5-8. szám - ÉRTEKEZÉSEK - JUGOVICS LAJOS: A torjai Büdöshegy hidrogeológiai viszonyai

M0 UNTAINl^K^harfang^Wty^X- y. -V • v'. \ oaf'. • - pVn^ Timsos bdriant \ V'X'- •'.¥v<™" Aíum Cave'\: TirnsosTíorrások, •Alum Springsr A Büdöshegy felépítésében kétségkívül a vulkáni működésnek jutott a legfontosabb szerep. A három helyen kitört láva megmerevedéséből keletkezett andezit, mind ásványi, mind kémiai összetétel tekintetében egységes kőzet. Frissen sötétszürke színű, réteges elválású, de ebben az állapotban igen ritkán található, mert többnyire mállott és a bomlás foka szerint kifakult, vörhenyes, majd halványan rózsaszínű, illetve teljesen fehér kőzet. Az andezitnek ez a színváltozása összefügg a vulkáni exhalációk, és a posztvulkáni jelenségek eredményeként fellépő bomlással. Megállapítható, hogy a Büdöshegyen a posztvulkáni gázok csak a vulkáni kőzettömegből, tehát az andezitből (ritkán ennek kontaktusán) törnek elő. A gázexhalációk, illetve a posztvulkáni 'jelenségek nyomán a Büdöshegy déli oldalán, a csúcs andezitjében, barlangok keletkeztek: a Kis-, a Büdös-, és a Timsósbarlangok. Mindegyik barlangból igen erős gázömlés tör elő. A kiáramló gázkeverék Uosvay meghatározása szerint a kővetkező'

1: Agyag C/ay * +T+I Vulkáni közét +

++

++ + Vo!can[cRock Homokkő Sandstone A A A . A A A A A A í Omlás Caving-in Vasokker Irón Ochre Mésztufa Ca/c Tuf Q Források ' Springs Barlangok Caves ^ Kőfejtő Quarry Szanatórium épületek. Buitd. of the Health Resort XXVII. évf. 191,1. 5—8. szám. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY Có

2 H

2s Oxigén Nitrogén Büdös-barlang Timsós-barlang Kis-barlang 96.82% , 95.30% 95.71% 4.70 „ 4.29 ., 16.82% ) 0.38 „ j 0.14 „ > 2.66,, J A barlangok hőmérséklete átlag: 11.4—12.3° C. A barlangokból feltörö gázkeverék mennyiségére nézve jellemző adat, hogy a középső, közismert „torjai Büdösbarlang"-ból Ilosvay szerint évente* 1,448.000 kg széndioxid és 4.340 kg kénhidrogén gáz ömlik ki. Az erős gázáramlás azonban nemcsak a barlangokra szorítkozik, hanem a hegy andezittömegének pórusain, repedésein és hasadékain mindenütt észlelhető. A mofetta-müködés a hegy délnyugati oldalán a legerősebb. Ugyancsak itt buggyannak felszínre a bővizű ásványvíz-források is. A Büdöshegy, a vele délfelé szomszédos Foris-hegy (1078 m) gerincével lapos 3 ILOSVAY LAJOS: A torjai Btffiös-barlang levegőjének kémiai és fizikai vizsgálata. — Budapest. 1895. 1. ábra. — Fligure 1. nyerget alkot, melyen a Sepszibükszádot Torjával öszszekötö országút vezet . (3. ábra). Ebben a nyeregben, aránylag kis területen, de még a büdöshegyi oldalban, fakadnak egymás mellett ezek a források, így nem csoda, ha ezen a pompás, erdős területen fejlődött ki az 1895. évben Bálványosfüred fürdő és magaslati gyógyhely (az egykori fürdőismertetők a Fidélis-fürdő nevet is emiitik). Az első világháború utáni időszakban Bálványosfüred élete teljesen átalakult. A nyereg büdöshegyi oldalában, 948 m magasságban korszerű tüdőbeteg szanatóriumot építettek; sajnos ezáltal a változatos összetételű és kiváló gyógyerejü források szerepe és gyakorlati felhasználása is megszűnt, önkéntelenül is felmerül a kérdés: Okos és orvosilag megokolt intézkedés volt-e, hogy itt, a Büdöshegy déli oldalában, ahol a barlangokból és az andezitből mindenütt és állandóan COgés H„S gázok áramlanak elö, tüdőbeteg szanatóriumot létesítettek? Annyi bizonyos, hogy ezáltal a jóeredménnyel gyógyító és bevált ásványvizek Majd amikor a vulkán erupcióképepsége megszűnt, a vulkán kialudt, igen erős posztvülkáni — ma is alig csökkenő hevességű — mofetta működés következett. Az andezit repedésein, hasadékain, és a barlangokon kiömlő C02, kisebb menyiségben kénhidrogén, oxigén és nitrogén gázokból álló száraz mofetta-müködés mellett, a Büdöshegy déli oldalán a bővizű, változatos összetételű ásványvízforrásokban, a nedves mofetta-müködés is megfigyelhető. /