Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)
5-8. szám - ÉRTEKEZÉSEK - SZIKLAY SÁNDOR: Adatok a Bankó-fürdő Lujza-forrásáról
XXVII. Jvf. 191,1. 5—8. szám. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 87 Napi csapadékmennyiségek Daily Amount of PrecipHaHon A leveoó napi középhőmérsékiate. —Daiiy Mean Air Terríperature A vi z hőmérséklete. Temp eraturé of Wáier. olvastuk a méröléc beosztását a cső felső éle mellett, amelyet előzőleg beszinteztek. Ebből a fix magasságból levontuk a mérőlécen leolvasott hosszúságot, .s az eredmény a forrásvíznek pillanatnyi napi nyugalmi vízállását adta meg. Az I. táblázatban - ± 0,00 értéknek vettem a foglaló cső felső élét s ehhez képest a forI rásvízállás mindig negatív előjelű. A méröléc beosztá• sának kezdeti 0,00 állását az 1. sz.elektrődapár alsó éle határozta meg. Ellenőrzés végett a mérést kétszer végeztük. A kapott értékek maximálisan 2—3 mm-el tértek el egymástól. ADATOK A BANKÓ-FÜRDŐ LUJZA-FORRASAKOL.' Irta: SZIKLAY SÁNDOR. (Data 011 Lujza-Spring of Bankó-Bath. By S. SZIKLAY. - Extract p. 103.) D. C. 651.497(437.6) 1914 -S P" <ü 2 i « — A Q -2 Imj-ÍJ TS ns 5-y & - 2 Q. 1943 júliusától kezdve, a Reuma- és Fürdökutató Intézet FORRÁSKUTATÓ OSZTÁLYÁ-nak felkérésére, állandó megfigyeléseket végeztünk a Kassa melletti Bankó-fürclö Lujza-forrásánál. A megfigyelések 1 elsősorban A víz hozamának és hőmérsékletének változását mutatták ki. Mielőtt tjeszámolónk részleteire, a nyert adatokra térnénk, legyen szabad néhány szót szólnunk nagy általánosságban magáról a Bankó-fürd ö-röl. Kassától északnyugati irányban a Szepes-Gömöri Érchegység végső nyúlványai közé ékelődik a Csermely patak völgye. Ezt a völgyet határolja délnyugatról az a délfelé lassan ellaposodó vonulat, melyen kb. 400 m-es tengerszínfeletti magasságban egy-két szálloda és számos villa húzódik meg a tölgyek, bükkök és fenyők között, nem messze északra a mindnyájunk által ismert kassai karbonkori magnezit telepektől. A hegyvonulat főtömegét a Bankó-fürdő körül- csaknem mindenütt a felszínre bukkanó fillit alkotja. A környék eléggé gazdag talajvizekben és forrásokban. .Ezeknek vizsgálatához földrajzi munkák, útleírások és monográfiák 2 adatai alapjin kezdtünk hozzá, vastartalmú vizeket keresve. Valóban sikerült is egy-két egészen / jelentéktelen talajvíz-feltörést ás forrást találnunk a közelben, pielyek körül a vastartalmú vizeket kedvelő baktériumok működésének jellegzetes nyomait figyeltük meg. Ugyancsak vastartalmú vízről emlékezett meg a város építészeti hivatalának egy felvilágosító irata. Erről azért emlékezünk meg külön, mert az ismertetésre kerülő Lujza-forrástól (melynek vizében vasat csak nyomokban mutathatunk ki) mindössze kb. 200 m-nyire bukkantak rá a forrásra az ott álló, északnyugat^ felé tekintő Bankószálló kibővítésénél. Talajmunkák közben tört a felszínre a sok víz, és sok gondot okozott az elvezetése. Ma alagcsöveken folyik el teljesen hozzáférhetetlenül. A vastartalmú vizek utáni kutatásaink — ezektől a jelentéktelen adatoktól eltekintve — nem vezettek eredményre. Közben azonban már megkezdtük az üdülőhely legjelentősebb fórrásának, a ,,Lujza-forrás"-nak állandó megfigyelését, és bár kitűnt, hogy a forrás vízhozama és összetétele nem jelentős, a megfigyelést mégsem hagytuk abba, mert érdekesnek ígérkezett képet kaptunk a forrás egész esztendei működéséről. A LUJZA-FORRÁS a bankói hegyhát észak-északkeleti oldalán fukad az előbb említett Bankó-szálló előtt és vize a Csermely patakba fut le. Mivel eredeti kilépési helyén egy autóút céljaira töltést emeítek, ma a vize a töltés alatt kb. 10 m-és vascsövön fut végig és a töltés oldalán lép a szabadba. Vize átlátszó, színtelen, szagtalan, igen kellemes, üdítő ízű. Az Országos Közegészségügyi Intézet 1941 februárjában végzett elemk|i 11 B)Q í 0" 1-14 10^ Cl 1 A -MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT ÍIIDP^OLÖÜIAI SZAKOSZTÁLYÁ-nak 1947. évi május hó 28-í ülésén elhangzott előadás. - A régi feljegyzések mint vastartalmú vizéről híres üdülőhelyről emlékeznek meg Bankó-fürdőről. forrás hoza mé Output ofSpring 1. ábra. — Figure 1.
