Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)

5-8. szám - ÉRTEKEZÉSEK - DARVAS LAJOS: Az egészséges fürdőfejlesztés alapelvei

<58 HIDROLÓGIÁI' KÖZLÖNY XXVII. évi. 19\7. 5—8. szám. Ennek az elszökő víznek a nyomását kellett méo megállapítani azért, hogy hasznosítható-e mesterséges emelés nélkül és bekapcsolható-e a tápvezetékbe a természetes úton feltörő víz, mert a szívatytyúzás a gyógyhatást teljesen lerontja. A talajhőmérséklet-mérések a. kút közvetlen közelében és kissé távolabb 3—9 m távolságban azt bizonyították, hogy a Duna felé áramló vadvíz legnagyobb része egy olyan egyenes körkúpban ömlik szét a kavicsban, amelynek tengelye maga a fúrócső, csúcsa a talajtól 6 m-nyire van és alapkörének átmérője 18 m. Az eláramló víz a fabéléscső és az acél béléscső eltömése u,tán a külső béléscső és a kőzet között tört fel, újabb és nagyobb utakat vágva magának, így apadt el az eredetileg feltárt 210 m

3/óra vízmennyiség 120—90—70—50—48—38.ó m

3/óra Mennyiségre. Fenti adatok alapián határozta el a bizottság, hogy nem kövesítik elaz egész 15 m mélységű altalajt, hanem elég, ha azt 6m mélységig teljesítik. A talaj hőmérsékleti adatai is ezt az elhatározást erősítették. 5.5 m mélységben 65° C volt a hőmérséklet, a kavicságy alján 32.5° C. A lemélyített és a fúrócső közvetlen közelében levő új. cementáló fúrólyukban 6 m-ig 69° C-tól 64° C-ra csökkent a hőmérséklet. A kísérleteknél felcsöveztük á cementáló lyukakat és elzártuk a vadvizek túlfolyóit. A vadvíz 0.4 m vízoszlopnak megfelelő nyomás alá került és így kényszerítve lett a fúrócsövöp át felhatoló hasznos vízzel együtt felszállni. Természetes, hogy a szökevény víz a nagyobb nyomás következtében egyidejűleg a kavicságyban vadvízként elfolyó vízmennyiséget is növelte, (a kémlelő nyílásokban a vízszínt emelkedett! utat tört magának és kíhatolt a felszínre. ^Ezt a mennyiséget 5.1 m

3/ órára becsültük. A kút teljes elzárása után a szökevény \ víz még nagyobb nyomás alá került. A cemetáló lyukaknál a vízszínt 149 crrA-e emelkedett a talaj fölé, míg a kémlelő lyukakban a víz szintje nem változott. A felszínre hatoló vadvíz mennyisége rohamosan 10.8 m

3/órára nőtt és egész fínóm homokot hozott magával. A megállapítás a fenti kísérletek alapján az alábbi: A szökevény vízből hasznosítható lesz a körkúp e Ikövesítése révén valószínűen 20 m

3/óra és az a mennyiség, mely láthatatlanul folyik el a kavicságyban a Du'na felé. A cementálási eljárás sikerét veszélyezteti azonban a közvetlenül a felszín közelében nyomás alatt szétfolyó szökevény víz; ez a szivattyúval 5—6 atm. nyomássaj a talajba adagolt cementet is kimoshatja. A veszély annál nagyobb, minél jobban szűkítjük a kövesítéssel a vadvíz szabad útját. A bizottság végső határozataként a kútnál 'nyert tapasztalatok és az elméleti megfontolás alapján megfelelően méretezett szádpallókkal zárják le a kövesítendő teret (felül a talajszint és a forrásaknafal között betonfalakkal határolva), hogy ezzel meggátolják a kövesítéshez szükséges injektált cement elfolyását. A munkálatok az idén ősszel nyernek befejezést. Egészséges fürdőfejlesztés csak jól tervezett és tökéletesen megépített artézi kutak birtokában lehetséges. .A margitszigeti II, sz. kút sajnálatos tanulságaival azért foglalkoztam oly részletesen, hogy abból hasznos okulásokat merítsünk a jövőre nézve. A kút' építtetői nem írták elő geológus és hidrológus szakértőiknek, hogy mi az ellenőrzés és átvétel alkalmával a feladatuk. Szakvéleményt kértek ugyan geológiai vonatkozásban, azonban a munka" vezetése, ellenőrzése a fúró vállalkozó lelkiismeretére volt bízva. A mulasztások és az elkövetett szakszerűtlenségek, építési hibák eredete ebből a tapasztalatlanságból származott. A feltárt termálvíz fölvezetne elszűkített csőszelvénybe.n tőrtént ennél a kútnál, ami jóvátehetetlen hiba volt. A következmények megmutatták. A felszabadított víz az alsó — jelen eset-'

1 ben 30 atm. — hidrosztatikai nyomás következtében utat talál a fúrt szelvény mellett és szétfolyik az altalajban, veszélyeztetve a forrás fennmaradását. Az általánosan ismert összefüggések a vízsebesség, a vízhozam, a nehézségi gyorsulás és a vízoszlop magassága között, előre számíthatóan megadták volna, hogy a 140 mm-es átmérőre szűkített csőszelvény a feltárt 210 m

3/óra vízhozamból adott magasság és átmérő mellett csak 90 m

3/óra vízmennyiséget szállít majd. Nem hiszem, hogy akadt az építés idején szakémber, aki a feltárt víz 210 m

3 mennyiségének, a szűkített szelvényben felszállni nem tudó 120 m

3/óra mennyiségéről azt állíthatta volna, hogy az a 310 m-es mélységben szétfolyik és nem a felszabadított, a fizika törvénye szerinti utat választva feltör a hidraulikus nyomás vagy a közlekedőedények törvénye szerint. A telepítés próbafúrásnak volt szánva. A melegvíz feltörése ut,án a forrást ideiglenesen kellett volna elcementálni, a béléscsöveket még a fúrólyuk összeomlásának veszélye ellenére is ki kellett volna húzni. Azutáin ugyanazon a helyen, előre számított, helyesen méretezett, új csőszelvénnyel kellett volna elkészíteni a kutat. A kőzet (fúrt lyuk) és a külső béléscső közötti hézagot pedig az ideiglenesen elcementált forrás átütése előtt kellett volna szakszerűen híg cementhabarcs-' csal kiönteni. , Új fúrásoknál ajánlatos a fúrandó szelvénynél nagyobb csőszelvény beépítése az első vízzáró rétegig. Véleményem szerint ez az eljárás kizárná, hogy a feltárt termálvíz vadvízként szétfolyjon a vizet áteresztő altalajba. A külső béléscső és az említett legnagyobb csőszelvény közötti körgyűrű- alaprajzú hengerköppenyt a termálvíz feltörése után azonnal el kell cementálni. A fúrt szelvény és a külső béléscső közötti hézag eltömése az eddigi fúrásoknál vagy nem történt meg, vagy egész egyszerűen agyaggal tömték meg, melyet nem is döngölhettekSok hibát tqpasztaltunk a forrásfej kiképzése k nél is. Rosszul méretezettek, nehezen hozzáférhetők és kezelhetők. A "margitszigeti II. sz. forrás táplálja a fedett uszodát. A tápvezetéket a fedettuszoda állandóan zárva tartja, ha nincs vízre szüksége. A forrás ezáltal meg nem engedhető nyomás alá kerül. A vízhozamok állandó csökkenése nagyrészben ilyen hibának is tudhatók be. Ha nincs szükség a melegvízre, gondoskodni kell a t ú I f>o lyók tolózárainak oldásáról. Ezeken a súlyos kezelési hibákon úgy kell segítenünk, hogy a túlfolyók önműködően nyíljanak, ha a tápvezetékeket zárják. Másik megoldás lehet a fel csövezés, a nyugalmi szint bármikor való megteremtése a fúrócsőbe építendő tolózár segítségével.