Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)

5-8. szám - ÉRTEKEZÉSEK - SZABÓ GYULA: A sóshartyáni jódos-brómos sósvizek ipari hasznosítása

<58 HIDROLÓGIÁI' KÖZLÖNY XXVII. évi. 19\7. 5—8. szám. A toronyban átáramló füstgázokra felülről, a torony ( tetejéről egyrészt zuhanygyűrűn át, másrészt zuhanytányérral szórható a sósvíz. Ez a két zuhanyberendezés kpllő szabályozás esetén biztosítja a füstgázok melegének teljes 1 kihasználását. Minthogy feltételezhető, hogy a gyors áramban áthaladó füstgázok sószemecskéket is magukkal ragadnak, ezért sófelfogót szükséges beiktatni** Ezen áthaladva, a még mindig jelentősen forró és 100° C-on felüli hőmérsékletű vízgőzös gázok egy hőátadóba kerülnek, amelyben a ventillátorral benyomott levegőt felmelegítik, míg végül, . csővezetéken a sósvízgyüjtő tartály (előmelegítő) alsó részébe beépített csőkígyón haladnak át és onnan pedig a megszívó ventillátoron keresztül egy kapcsolatos fürdő melegítésére szolgálhatnak. Az előadottak szerint a füstgázok melege, valamint az elpárologtatott víz gőzeinek látens hőenergiája (537 kal/kg) ezen rendszer szerint igen gazdaságosan kihasználhatók. A zuhanyberendezéseken bevezetett só$víz o lángtérben túlnyomórészt elpárolog. Miután a gipsz és a karbonátok kiválasztására igen nagy gondot 'kell. fordítanunk, ezért a >sósvízet úgy adagoljuk, hogy a "láng tér alatt ^elhelyezett medencében az összegyűlő víz kb. 1.2 fajsúlyú legyen,- ez megfelelő szelepen át centrifugába engedhető' le, amelyben a sósvíz áthalad, a gipsz és a karbonátok pedig különválaszthatók. ' A cáptrifugából kikerülő telített sós vízből a kon'ynasó kétféle úton termelhető, az egyik .út a fiziko-kémiai eljárás, amely szerint füstölgő sósavval, vagy sósavgázzal a konyhasó a telített oldatból majdnem tökéletesen kicsapható, ebben az esetben minden további berendezkedés felesleqes lenne. Ezen eljárásnál azonban a füstölgő sósav, vagy sósavgáz beszerzési ára képezi a számvetés alapját. A másik lehetőség a sótermelésre a már ismertetett vákuumos bepárlás, de csak egy egységgel. Az utóbbi esetben a centrifugából kikerülő te'ített sósvizet egy szivattyú a vákuurn-Végsűrítőbe nyorrja, mely a Weigand rendszer esetében különálló fűtőtesttel kapcsolatos. A fűtőtestet a már említett hőótadóbcn felmelegített levegő' fűtené, vagy közvetlenül a toronyból elszívott gőzös-füstgáz egyrésze. A vákum' bepárlóban kiváló konyhasó,a fűtőtest kiöblösödött részébe •hull, amelyből az megfelelően kiképezett szelepen át gyűjtőbe ereszthető le. Innen a só centrifugába örniik, amelyben részint a forgás folytán veszíti el nedvességét, részben a hőátadóból odavezeteit forró levegővel szárítható ki. Tehát ebből a centrifugából már használatra kész só nyerhető; az innen kikerülő sósvíz pedig szivattyúval a vákuum elpárologtatóba visszavezethető. Ez az elgondolás a gőzfejlesztést teljesen kikapcsolja, tehát földgáz jelenléte esetén elkerülhetővé tenné a drága gőzkazános berendezést, a gőz vezetésével együttjáró sugárzási veszteséget, a költséges három egységes vákuum bepárló rendszer felépítését, sőt a sósavas kicsapás esetén még a végbesűrítő berendezés felállítását is. A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM JÖVEDÉKI MÉLYKUTATÓ OSZTÁLY-á n a k mélyfúrásai közül eddigi a sóshartyáni a legfigyelemreméltóbb. Ott 146 m mély rétegben a Földtani Intézet laboratóriumának vizsgálata szerint a következő összetételű vizet tárták fel: v , II vízben van: NaCI - . 13.4420 g NaBr - 0.1097 „ NaJ 0.0835 „ KCI 0.0280 „ N;;l ICO.i. - 0.3491 „ Mg(HCOs). 0.4086 „ Fe(HCOs)2 - - 0.0035 „ MníHCOsle 0.0004,, Ca(HCO.-s)s ' 0.4679 „ CaSOi v 0.0245 „ H2SÍO3 -. - • 0.0099 „ összesen: 14.9271 g Figy'elemYeméltó a víznek különösen a magas iód, de a b^ó'mtartafma is. Európa legmagasabb jódtartalmú forrásvizének (Zablac, Galícia) a sóshartyáni előfordulás kb. 2/3 része és ezzel — a jód szempontjából — a víz Európában a második helyen áll. Az oly híressé vált csizi víz jódtartaimát háromszorosan múlja fejül. Mint már az előbbiekben említettem, a gipsz-'és a karbonátok a sósvízbepárlás folyamán kb. 1.2 sűrűségnél válnak ki. Ezt nyomon követi a konyhasó kiválása, majd — miután _a jód- és bró'msók vízben könnyen oldhatók —• ezek az anyalúgban maradnak vissza. A iód kinyerése aránylag egyszerű feladat, sem különleges berendezkedés, sem túl költséges készülék nem szükséges hozzá. Az a vízmennyiség, amely Magyarország asztali (főtt) só, valamint jód, illetve jód és bróm tartalmú. pyógysószükségletét fedezni tudná, . annyi jódos anyalúgot eredményezne, amennyi 'nemeseik az ország jódszükségletét fedezné, hanem a jódot exportálhatnánk is. A só, a jód és bróm tartalom olyan adottságok, amelyek a sóshartyáni vizet világhírűvé tennék, ha a helyszínen egy megfelelő méretű és berendezésű (szállodával kapcsolatos) fürdőtelep, létesülne. A víz eredeti állapotában izomgyulladás, hurutos megbetegedések, női betegségek, reuma, csúz és itíegesség ellen igen hatásosan fjasználható és a hazai viszonylatban eddig ismeretes gyógyfürdők vizáit gyógyhatásba'n meszsze felülmúlja. A vidék a ^fürdőtelepítésre minden szempontból megfelelő. Három oldalról alacsony hegyekkel övezett, a negyedik oldalon, nyugat felől is néhány km távolságra szintén hegyek vannak. A kirándulási Jehelőségek mellett npegfelelő' hely áll rendelkezésre_ liget kiképzésére is. A gyógyvíznek palackozás útián való forgalombahozatala is tervb,e van véve. Előadásom elején végzett kezdő számítások azt eredményezték, hogy a sónyerés bepárlás útján, drága művelet, de különösen drága híg sósvízadottság esetén. De mint láttuk, megfelelő műszaki és egyéb megoldásokkal mód van arra, hogy még híg sósvizek bepárlása is nemcsak jövedelmező legyen, hanem a jelen esetben a fürdő, a jód termelés és a gyógyvízpalacko'zás foly* tán még a beruházási költségek is megtérüljenek. Befejezésül legyen szabad még valamire reámutatnom: a vakuumegységes berendezés esetén kb. 60° C-ú, földgáztüzelés esetén 100° C körüli gőzöket nyerünk, amelyek-mint melegforrás a létesítendő fürdőben fűtésre felhasználhatók. A fűtéskor a lecsapódás meleg desztiflált vizet szolgáltat, amely víz a fürdőtelepen fürdésre felhasználható és páratlan fesetként, a gyógyfürdő mellett ennek v következtében a vendégek nyílt "medencében desztillált vízben iis fürdenének. A földgáz égésterméke széndioxid és víz, tehát a földgáz felhasználásával kapcsolatos berendezés esetén ez az előbb említett ^fürdési lehetőség oda módosulna, hogy , világviszonylatban egyedülálló esetként a fürdözők'nek szénsavval telített désztilláltvizes fürdő is rendelkezésre állna, mind nyilt medencében, mind kádfürdőben.