Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)
5-8. szám - ÉRTEKEZÉSEK - SZABÓ GYULA: A sóshartyáni jódos-brómos sósvizek ipari hasznosítása
XXVII. évf. 191,7. 5—8. szám. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY a vol kell' többet felhaszná'lnuhk és ezzel kerülne kivitelre, ha a Időnyerés szemaz összes erőgépet is üzemben tarthatjuk, ez a több- o o n t j á bió I széntüzelésre lennénk utalva, let a bepárlás költségeit mindössze lekerekítve, 5%-al /yliután a sóbepárlás a későbbiekben még ismertetendő emeli, tehát az erőgépek meghajtásához szükséges szén .okok miatt egyenlőre Sóshartyánban {Nógrád megye) órával együtt az összeg 1 kg sóra számítva 43 fillérre lenne a legidőszerűbb, itt a széntüzelés nem ütközne emelkedik. nagyobb akadályokba, mert a közelben, a fúrás színGyakorlati tappsztalat, hogy az üzemekben a ki- helyétől kb. 1.5 km-re szénelőfordulás van. Tehát a sósfizetendő munkabér, az OTI és a muhkásadók összege hartyáni sóbepárlót, valamint az egész létesítendő tele^ a szénár ,50%-át teszik ki, tehát az előbbi összeghez pet saját szénnel lehetne üzemben, tartani 22 f-t hozzá kell adni. 1 kg bepárolt só önköltségi ára Sóshartyánban azonban a sósvíz megjelenése arra végeredményben 65 fillér. A beruházási és egyéb költ- mutat, hogy a terület minden valószínűség szerint földségekre a későbbiekben még visszatérek. gázt rejt: Földgáz a,doftság eseti n a sóbeA sósvizek bepárlásánál a cukorgyárakban haszná- párlás műszaki megoldását egészen új latos RÖBERT rendszerű vákuum egységek alapokra lehetne fektetni, nem felelnek 'meg. A cukor vízben könnyen - oldódik, Az alapgondolatot két ismert műszaki mega forrcsövekre. nem rakódik ki és vegyileg sem tájnadja oldásból merítettem: az egyik a robbanómotor, ahol a még'azokat. A természetes sósvizeknél azonban más a fűtőanyagot közvetlenül a "munkatérben — a motorhenhelyzet, mert az oldatban többféle só van jelen, ame- gerben — égetik el. A másik a füstgázokkal való közlyeknek vízoldhatósága egyenként különböző; de szá- vetlen szárítási mód, pl. a főzelékszárítóknál, vagy a motnu'nk kell a konyhasósvíz korroziót okozó hatásával cukorgvári szeletszárítóknál. Itt a koksztüzelés útján is. Ezért a sósvizek bepárlásánál alkalmasabbnak vélem nyert "füstgázokat keretek alá, vagy forgódobon át a kívülálló melegítőtesttel bíró WEI- vezetik, és így a keretekben, vagy a forgódobban GAND rendszerű készüléket, amelynek forr- elhelyezett nedves árűt kiszárítják. A nyert szárított csövei könnyen hozzáférhetők, tisztíthatók, esetleg ki- termék közfogyasztásra alkalmas és a kokszfüstgácserélhetők. Ennél a készüléknél a lerakódások meg- zoktól semmiféle idegen mellékízt nem vesz át. szüntetése céljából a folyadéknak erős áramban való A sósvíznek magában a tűztérben való forgatása is könnyebben oldható meg. elpárologtatósára véleményem szerint a kövelA természetes sósvizekben a konyhasónak általános kező két elv érvényesülhet: kísérője a CaSOi (gipsz) és a hidroktírbonátok (Ná, Az egyik elv az egyirányú rendszer Mg, Ca, Fe, Mn). 'A hidrokarbonátok forralás közben alkalmazása, amely esetben a sósvizet a gázfúvóka karbonátokká változnak át és a gipsszel valamint a közelében 'nyomják be a lánggal egyirányban a tűzkovasavval együtt a bepárlás folyamán az oldatból térbe. Ebben az esetben azonban, a nehezebb vízcsepkb, az 1.2 fs töménységnél kiválnak. Ezen töménység- pek azonnal kivál'nónak és a réndszer alján gyűlnének néf a konyhasó koncentrációja 26%, és miután a 15° C-ú össze, de a bepermetezett víz is ará'nylag hamar hagyná víz 26.34, a 100° C-ú pedig 28.17 súlyszázalék konyhasót el a lángteret. old fel, ^tehát a gipsz, a karbonátok és a kovasav ki- a másik elv a víznek e I f e n i r á 'n v ú beveválása közvetlenül megelőzi a konyhasó kiválását. A z e t é s e : ez sokkal behatóbb érintkezést biztosít a gipsz és a karbonátok a kiváláskor igen könnyen rá- bepárlaYidó víz és a füstgázok között >és így a hatásrakódnak a fűtőfelületre és ezzel nemcsak a hőátadást fok jobban enjelketp. Különösen abban az esetben, ha rontják, de a forrcsöVeket teljesen el is zárhatják. EJtá- a vegyiiparban oly sokszor és eredménnyel /elhasznált volításukról tehát feltétlenül gondoskodnunk kell. toronymegoldást választanák. A vákuum bepprló rendszer ismerte- a toronyba bevezetendő sósvizet megfelelő hőkitésénél említettem, hogy sósvízbepárlás esetén a való- cserélőben 80—90° C-ra kell előmelegítenünk, a füstgázoszínűseg szerint a rendszer legfeljebb 3 egy- kat pedig befúvatott levegővel és a rendszer végén elszíségből állhat. Ugyanis a sósvíz kb. a harmadik váss a| a re ndesnél nagyobb sebességű áramlásra kell lepárló egységben éri ,el az 1.2 fs sűrűséget, ahol a kényszerítenünk. Tehát a benyomott víz cseppnagysá' bepárlást a gipsz és a karbonátok különválasztása gát úgy k e|| beállítanunk, hogy azok túl gyorsan ne végett meg kell szakítanunk. De éppen a lerakódás hagyhassák el a toronyban az aktív teret, viszont kö'nymegakadályozása miatt van szükség a vákuum bepárló nvűek s e legyenek, mert ebben az esetben a füstgázok, egységekben, de különösen á harmadiknál az alapos mag ukkal ragadnák azokat. A vízcseppeket szolgáifolyadék keverésre. tatcí> zuhanyrózsa lyukfuratai, a benyomott víz meny- / A kiváló gipsz, a karbonátok és a kovasav kulon- nyisége í valamint az elszívó (exhausztor) útján 8 füstválasztása a bepárlókészüléknek alsó oblos kiképzésé- , gá z ok haladási sebessége könnyen beállíthatók és így vei és alkalmas csapokkal könnyen megoldható, innen űze m közben minden nehézség nélkül elérhető az az a részleget centrifugába vezetve, ebben a konyhasó- arány< am e| vn é| a z elpárologtatós a legkedvezőbb értéoldat nehézség nélkül elválasztható, majd'az egy kulo'n- ket e|érj an é|kül, hogv a z eltávozó füstgázok és a vízgőz álló negyedik vákuumegységbe szivattyúzva szemcsés sósvizet l s magukkal ragadnának. konyhasóra tovább bepárolható. A torony meg oldásnál a földgáz a tűztérbe fúvókán A vákuumkészulékek uzembentartásahoz szükséges , épne be és rövid v(zszinte s haladás otán a láng felgőz előállítása végett kazántelepet kell létesítenünk, f e, é ford u| Q Z elpárologtató toronyba. A amelynél az általánosan ismert hibaforrások mind fenn- toron y kettősfalú henger, amelynek közterébe központállanak: a rostélyon való, szénáthullás, a salak széntar- f u tószivattyú szelepen keresztül benyomja az előmeletalma, a salakkal, valamint a huzat által távozó hőmeny- gített sósyiz et. Ez a köztérben felfelé haladva, a forrásnyiség, a tökéletlenül elégő füstgázok (szénmonoxid^ a po ntig melegszik,, majd a torony tetején, a belső alakazán gőzfejlesztő foka, sugárzási meleg, stb. csonyabb henger peremén túlömlik és a belső falon leA kazánok hatásfokának meghatározásánál — kü- folyya azt a felfelé törő füstgázok elpárologtatják, lönös tekinfettel a hazai rossz szenekre, — általában az A kettősfalú hengerrel két cél érhető el: az egyik a összes befektetett hőenergiának csak 70%-a vehető- fűtőtérnek szigetelése a külső atmoszférikus légkörrel számításbaj tehát jelentős energiaveszteséggel kell szá- szemben, ami még eredményesebbé tehető' a kettősfalú molnunk. hengernek külső, borítószigetelésével. A másik az előEz a bepárlási mód a byb a n az.esetben melegítés maximális lehetősége.
