Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)

5-8. szám - ÉRTEKEZÉSEK - SZABÓ GYULA: A sóshartyáni jódos-brómos sósvizek ipari hasznosítása

66 • HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY XXVII. évi. 191,1. 5—8. szám. az átlagos 15% helyett 30-^35% volt, közöljük még, az alábbi számítást: A vízgyűjtőről származó víztöbblet a tóban 600 mill. m

3-re tehető, a Balaton vízterülete pedig 5150 km

2, így 1 m

2 térületre összesen 116 I víztöbblet jut, tehát az őszi-téli 300—350 mm csapadékösszegből 116 mm folyt le, vagyis kb. a harmada az összes csapadéknak, ami valóban jó kétszeres lefolyástényező. Végül hálás köszönetet mondok mind a METEOROLÓGIAI INTÉZET, mind pedig a VÍZRAJZI INTÉZET Igazgatóságának a szükséges megfigyelési adatok átengedéséért és mindazokért az értékes szaktanácsokért, amelyekkel munkámat támogatták. IRODALOM : CHOLNOKY JENŰ: A Balaton hidrogAfiája. — A Balaton tud. tanúim, eredményei. I. k.- II. r. BERKES ZOLTÁN: A Kárpát-medence' vízháztartást!.. — Id. 50. évf., 1946/1—8. sz., 5. o. BULLA BÉLA:/ Geomorfológiai megfigyelések a Balatonfelvidéken. — F. K., 66. évf., 1943, 1&-45. o. KORCSMÁROS IVÁN: A keszthelyi halomgerinc balatoni sínlói. — F. K., 66. évf., 1938, 245. o/ VÍZRAJZI ÉVKÖNYVEK. Siófok, Tihany, Fonyód, Keszthely és Zalaegerszeg METEOROLÓGIAI ÁLLOMÁSOK 1946/47. évi havi jelentései. SIÓFOKI VlZMÉRCEÁLLOMÁS napi jelentései, • 1946/47. RÉTHLY ANTAL—BACSÓ NÁNDOR: Időjárás, éghajlat és Magyarország éghajlata. — Budöpest, 1938. -XA SÖSHARTYÁNI JÖDOS-BRÖMOS SÖSVIZEK IPARI HASZNOSÍTÁSA.' írta: SZABÓ GYULA. (Industrial Utilization of the Sóshartyán lodic-Bromic Springs. By Gy. SZABÓ. — Extract p. 102.) D. C. 553.72(439.131 ):661.46/.47 A sóbepárlás az emberiség történelmi múltját végig kíséri. A rendelkezésemre álló rövid idő miatt a tengervíznek, vagy egyéb eredetű sósvizeknek a Nap melege által, vagy a széljárás felhasználásával eszközölt elpárologtatósával,- illetőleg a kapcsolatos különböző fogások felhasználásával történő sótermeléssel nem kívánok foglalkozni,, minthogy ezek nálunk úgysem alkalmazhatók. Hazánkban a közelmúlt időkben bekövetkezett katasztrofális sóhiány intő jel számunkra, hogy a s ó ö nellátás feladatát még áldozatok ár áj,x is meg kell oldanu n k. Ez késztette a Pénzügyminisztériumot arra, hogy a áókufatást az ország területén újból megkezdie. Az eddigi geológiai munkálatok számos odatot eredményeztek, amelyek arra mutatnak, hogy konyhasónak a határokon belül is kell lennie és a nyomok alapján eszközölt mélyfúrások az ország különböző helyén sósvizeket tártak fel. Ezek a sósvizek azonban általában kevés konyhasót tartalmaznak és a töménységük átlagosan 1.3—2.6% körül van. v Ezeknek a h(g

v sósvizeknek a konyhasó termelésére való felhasználása első tekintetre költséges műveletnek látszik, merT pl. 1.000 I 1.3% konyhasót tartalmazó folyadék esetében az abból összesen nyerhető 13 kg só árának kell fedeznie nem csak cl jelen levő víznek a bepárlási költségeit,, hanem a kapcsolatos összes beruházási és „egyéb költségek számított hányadát is. Ha feltételezzük, hogy az előbbi 1.000 I 1.^%-os foiyadék csak konyhasót tartalmaz és a konyhasó fajsúlyát kereken kettőnek vesszük, úgy az elpárologtatandó vízmennyiség kereken 993 liter. ' 1 kg víznek 15° C-ról 100° C-ra való felmelegítéséhez 85 kai., ahhoz, hogy 1 I 100° Oú vizet elpárologtassunk 537 kai., összesen 622 kai., 993 I vízhez pedig 617.646 kai. szükséges. Átlagosan 5.000 kalóriás magvar szenet feltételezve ez az érték kereken 123 kg szénnek felel meg, ehhez 30%. kazánveszteséget hozzászámítva a szénszükséglet 160 kg-ra emelkedik. A szénköltség 10 Ft-os egységárral számítva 16 Ft a 13 kg sónyeredékkel szemben. Tehát 1 kg só átszámítva szénárb'an egyszerű elpárologtatós esetén 123 fillérbe kerülne, ehhez azonban a munkás, személyzeti, üzemi, adminisztrációs és fuvar, valamint a befektetési költségek még hozzászámífandók. 1 A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT HIDROLÓGIAISZAKOSZTALYÁ-nak 194/. évi május hó 14-i ülésén elhangzott előadás. Modern .műszaki 'megoldásokkal azonban az ismertetett bepárlási költs-égekét jelentősen csökkent e-ni lehet. • A cukorgyárakban a híg cukroslevek bepárlására általában a 3—4 egységes váku u m bepárló berendezéseket használják, az egyes vákuumegységek pedig túlnyomórészt RÖBERT rendszerűek. Ezen bepárlási elv lényege, hogy a kb. 120° C-ú gőzzel csak az első bepárlót fűtik. A II. sz. bepárló fűtőterébe az I. sz.-nak a bepárló teréből vezetik a, gőzöket, ugyanpyer} módon eszközlik a-fűtést a III. és esetleg a IV. egységnél is. A lé a bepárló egységeken folyamatosan halad tovább: a I- sz.-ba folyik be állandóan a friss cukros lé, innen szivattyúval nyomják be a II. sz.-ba, majd tovább a III.-ba és a IV.-be. Hogy dz elpárologtatós lehetőségét biztosítsák-, a készülékekbe főkozatosan nagyobb légrifkítást eszközölnek. PL: ha az 1. sz. készülékben a gőzök hőfokó 120° C, akkor a másodikban úgy állítják be a légritkítást, hogy ott a forráspont 100° C legyen, a harmadikban 80° C, a negyedikben 60° C. Tehát a rendszerbe egyszerre bevezetett fűtőgáz hőenergiáját 3, tesetleg 4-szeresen használják ki, vagyis, ha a csekély hőszóródást most figyelmen kívül hagyjuk, akkor 1 kg gőzzel nem 1, hanem 3, illetve 4 kg víz párologtatható el. ^ A sósvizek bepárlása ezzel teljesen azonos mó.don eszközölhető. A későbbiekben ismertetett okok miatt itt a 3 vákuumegységes rendszert kell használnunk, tehát a bepárlás költsége az előbbiek szeript Vt kiszámított 123 fillérről ennek harmadára 41 fillérre csökken. Az elmondottakkal szembeállítható azonbarl a vákuum és folyadék szivattyúkhoz, valamint az egyéb célrá szükséges energiát előállító szén mennyisége. Ez azonban elgondolásom szerint egy gyakorlati fogással. könnyen áthidalható olymódon, hogy a kazánban a gőzt nem a bepárláshoz szükséges 120° C-rq, hanem 12 atm.-ás gőzzé (190.6° C| hevítjük fel. Ez a gőz gőzturbina útján az összes erőgépet üzemben képes tartani, míg a

v gőzturbinából kikerülő fáradt gőzzel, amely még mindig kb. 2 atm. nyomású, folytatható a bepárlás. A 1 = 606.5 + a t képlet alapián, ahol a jelen esetben a t = 190.6 — 15, az « = 0-305, = 606.5 + 0.305 X 175.6 | = 606.5 + 53.5 = 660 kalória szükséges 1 kg 12 atm.-ás gőz előállításához. Ezek szerint az el ő b bVe kb e n számított 62 2 kal.-val szemben mindössze 38 kal./