Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)
5-8. szám - ÉRTEKEZÉSEK - BÖRÖCZ IMRE: Hídpillérek duzzasztását számító képletek összehasonlítása
52 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY X[XVII. évf. I9p. 5 -8. tédvt. a szelvénybővülésnél fellépő sebességmagasságváltozás. Ez utóbbiban az <? tényező kísérletileg megállapítva KREY szerint 0.5-re tehető, A képlet megoldásánál az ismert alsó vizszínböl indulunk ki és az egyes elemeket felvéve, próbálgatással számítunk. A megoldás tehát hosszadalmas és kényelmetlen számításokat igényel. d) REHBOCK EMPIRIKUS KÉPLETEI. Külön fejezetet érdemelnek REHBOCK képletei, a karlsruhei műegyetem laboratóriumában 1917—26 között végzett nagyszabású kísérletek eredményei. REHBOCK 100-nál több pilléralakka) mintegy kétezer kísérletet végzett és ezek alapján a következő megállapításokat tette: 1. A duzzasztás függvénye: a keresztszelvény beépítettségének, amit a beépítettségi viszonyszám jelle/' mez: ahol F az eredeti, beépítés előtti nedver ' sített terület, f a pillérek által ebből elvett területrész. S 0-390 • l'cm. XJ r-9cr r-/5crn d 0-2-IO Afh A vjy f-60' r-3cm <5„-tU V <r-4f . r -Sem Ó 0-I6S <5 0-OSt 4. ábra. — Figüre hf-ir r-34cm. r,-3cm.e i-IO}cm 6 0-W0 Sg-076 Széles, lapos medreknél az «— 2d B kifejezés is megfelel, ahol B az eredeti, beépités előtti mederszélesség, — d pedig a pillérszélességek összege. 2. Függvénye a duzzasztás a beépítés előtti viszov,, 2 " nyoknak megfelelő sebe.ssé<jrma//assáf/nak: 7c ( ) — továbbá 8 3. a folyási viszonyszámnak, amely a sebességmagasságnak és a beépítés előtti vízmélységnek hányadosa: <» = Ez a szám a folyó mozgásállapotának a jellemzője, azt fejezi ki, hogy a mozgás mennyire közeledik a határállapothoz, azaz a sebesség milyen messze van a határsebességtöl. (<••> értéke áramlásnál kisebb, rohanásnál nagyobb, mint a határsebességhez tartozó 0.5 érték.) J/. Végül függ a duzzasztás a pillér vízszíntes metszetének alakjától, melyet a kísérleti úton levezetett á 1 alakérték jellemez. Ez a kontrakciós tényezőnek felel meg, ezért függvénye az a beépítési viszonyszámnak. A duzzasztást először egy úgynevezett normális pilléralakra állapítjuk meg a következő képlettel: A If. ábrán felvázolt pilléralakoknak megfelelő határalakértékek az ábrán leolvashatók. Bizonyos elhanyagolásokkal a fenti REHBOCK-féle formula egyszerűsíthető, és a következő megszorításokkal : 0.06 a 0.16 és 0.03 o> 0.10 a következő képlet használható z±'f a ahol csúcsívben végződő- pilléreknél <>" - 1.0 körívben végződő pilléreknél . . ó" — 1.3 ékalakban végződő pilléreknél . 8' =- 1.7 . derékszögű síklappal lezárt pilléreknél '.:..,, d" =2.1 (17) (18) (19) (20) Ez az úgynevezett egyszerűbb REHBOCK-képlet (Rehbock II.) a pontossal (Belibock I.) számított értékekhez képest legfeljebb 16%-kai eltérő értékeket ad. REHBOCK ez utóbbi egyszerűsített tapasztalati formulájának elméleti alapját KREY adta meg. Kimutatta ugyanis, hogy a képletében szereplő s Q és (J ^—J) igen kis értékét elhanyagolva V - V,, 2 Vr (0.4 a + + 9 a*) (1+2 <•>) k n A képlet az 0.06 < 0.36 határok között 'addig alkalmazható, amíg 1 - 0.046 2.7 +21« r Bármely más pilléralak okpzta duzzasztás a y (12) (13) (14) (15) "i- 2g ' 2g kifejezéshez jutunk. A kontinuitás folytán es Vn = helyettesítéssel y2 F F Í ^Míf-'KF / (21) (22) (23) képlet szerint a normális pillérre levezetett duzzasztásból a pillér alakértékével való szorzással kapható. Mivel ez utóbbi függvénye a beépítettségi viszonyszámnak, minden pilléralakra megállapítottak egy a = O ideális beépítettségnek megfelelő S ( ] úgynevezett határ alakértéket, melyből í, S a - « (*„ — 1) (16) képlettel adódik a pillérre vonatkozó alakérték. Minthogy a REHBOCK-féle egyszerű képlet alkalmazása csak csekély duzzasztásoknál jogosult, ahol lF Y- .1 v 2,, - F T /' kapcsán F-I-FS (F — /*"]) (F-FF,) (24) F, 2 FfS /' r F L Ft >+ir F I F (25)
