Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)

1-4. szám - TUDOMÁNYOS INTÉZETEINK KUTATÓ MUNKÁJA

XXV11. év!.' 191,7. !-->,. HZIWI. ItlDROLÓOIAl KÖZLÖNY 31 AZ ÖNTÖZÉSÜGYI HIVATAL 1943—45. ÉVI JELENTÉSE. (Gondolatok az évi ielentés meoielenésekor.) összeállította a Szerkesztő. D. C. 626.81/85 (439) [047] |048| Az ÖNTÖZÉSÜGYI HIVATAL előttünk fekvő szerény terjedelmű Jelentése sok gondolatot vet fel bennünk: Eszünkbe juttatja egyrészt, — a régi Jelentések és az öntözésügyi Közlemények egyidejű szemlélésével, — egy évtizedes munka minden részletét, olyan munkáét, amely talán legjobban fejezi ki teljességében a HIDROLÓGIAI SZAKOSZTÁLY-nak beköszöntőnkben részletezett célkitűzéseit. Látjuk azt is ,hogy a háború megpróbáltatásai hogyan lassították meg ezt a harmincas évek derekán megindult, nagy távlatú és értékes eredményekkel járó, országépítő, vízgazdasági tevékenységet. Érezzük azonban ugyanakkor a pénz- és papírhiány miatt tömörített szövegű csekély oldalszámú Jelentés minden betűiéből az építő szellemet, a fejlődés iránti vágyat, a tudomány szolgálatát. Várjuk ezért, hogy a nehézségek mielőbb megszűnjenek, hogy a háború miqtt abbamaradt és most újra megindított tudományos kutatások beszámolói a jelentések, közlönyök, szakkönyvek sorában megjelenhessenek, és várjuk, hogy mind több és több öntözéses gazdaság hirdethesse a magyar hidrológusok tudományos eredményeit. Az alábbiakban bemutatjuk felvetődött gondolataink egy részét, összefoglalva a HIVATAL sok évi munkásságának a vizi tudományok terén elért eredményeit, és vázolva egy-két mondatban a további fejlődéshez járuló elgondolásainkat. Részletezzük először a tudományos kutatásokat: 1. Hidrológiai és hidraulikai előmunkálatok, tanulmányok: Előmunkálatok: Talajkutató fúrások létesítése. Talajvízszintészlelő kutak elhelyezése. A vízrajzi szolgálat fejlesztése. Tanulmányok: A hegyvidéki és a síkvidéki tározás kérdése. összetartozó vízállások és a tokaji vízhozamgörbék. Kulminációs tömegváltozások. A rázompusztai vízhozamgörbe meghatározása. A tervezett műtárgy feletti tiszai vízrendszer medertározásö. A tiszai duzzasztási görbék. A síkvidéki tározómedence megtöltéséhez szükséges legalacsonyabb koronaszint. A tiszai duzzasztómű vasszerkezetének szükséges süllyeszthetősége a duzzasztási szint és a megengedhető legnagyobb fenéksebesség függvényében. A síkvidéki tározómedence hasznosítható vízmennyisége. A tározandó öntözővíz mennyiségének megállapítása. 2. Meteorológiai és klimatológiai előmunkálatok, tanulmányok: , Előmunkálatok: A meteorológiai hálózat fejlesztése. Tanulmányok: A tiszaörsi meteorológiai állomás megfigyelési anyagának feldolgozása. A burgonya és a rizs öntözésének időjárási vonatkozásai. Időjárási szélsőségek vizsgálata. 3. A valóságban végzett nagyobb arányú kísérletek és megfigyelések: Vízbeépített, homokos agyagból készített elzárógát létesítésénél szerzett taposztalötok. A Hortobágy-Berettyó csatornán végzett próbaduzzasztás eredményei. Kötött lösztalajú öntözőcsatornák vízveszteségeinek meghatározása kísérleti úton a tiszafüredi rendszerben. A békésszentandrási duzzpsztómű süllyedésének megfigyelése. 4. Kismintákon végzett vizsgálatok: A hódmezővásárhelyi és a tiszafüredi csillapító medencék. A tiszalöki vízlépcső és a betorkollási csatorna . Vízmérceszivornyák hitelesítése. A változtatható küszöbmagasságú víztömegmérő szerkezet kisminta-kísérletei. 5. Laboratóriumi és helyszíni vizsgálatok: A ,,k" tényező meghatározása a Lampl rendszerű kísérleti készülékkel. A talajok vízháztartása. IVíztározó és vízvézető képességek. A belvízrendezés és az öntözés irányelvei.| A betonok vízzáróképessége. Vízvizsgálatok. 6. Élettani, bakteriológiai, öntözőgazdasági, talajjavitási kísérletek: Növényélettani és bakteriológiai kísérletek. Tenyészterület-kísérlete-k. Fajta összehasonlító kísérletek. A növények sótűrőképessége jobb talajnedvességi állapotok mellett. A talajban található nyomóelemek hatása. A talaj mikróklimájának változása az öntözés hatására. Vetésforgó kísérletek. Gyepesítési kísérletek. Gyümölcsösök telepítése. öntözési kísérletek: kukoricával, burgonyával, takarmányrépával, cukorrépával, cukorcirok-csalamádéval, rizzsel, dohánnyal, kertgazdasági és fűmagot termelő növényekkel. öntözési idő kísérle-tek. Talajművelési kísérletek. Zöldtrágyázási és műtrágyázási kísérletek. Szikkimosások és sziköntözések talajjavító hatása. A kedvezőtlen talajszerkezet javítása. 7. Szivattyúzási tanulmányok: Egyszerű és kettősműködésü szivattyútelepek. Vándorszivattyútelepek. Ez a felsorolás csak száraz beszámoló, mert a részletes eredményekre itt nem térhetünk ki. Legfeljebb kiemeljük a Hivatalnak, továbbá a vele együttműködő FÖLDTANI INTÉZET-nek, METEOROLÓGIAI INTÉZET-nek, a VÍZRAJZI INTÉZET-nek, az egyetemek NÖVÉNYTANI, NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN! TALAJTANI és VlZÉPiTÉSTANI TANSZÉKEI-nek, a NÖVÉNYNEMESlTÖ INTÉZETEKnek, a NÖVÉNYTERMESZTÉSI KÍSÉRLETI ÁLLOMÁSOKriak egy-két kiemelkedő tudományos eredményét: a tiszántúli talaivízviszonyok felderítését, a duzzasztási görbék számításánál bevezetett új módszert, a vízgazdálkodási tanulmányok fejlesztését, a burgonya- és rizsöntözés időjárási alapjainak megállapítását, az aszálykároknak 100 évre visszamenő kimutatását, az öntözőcsatornák vízveszteségeinek meghatározását, továbbá a „k" tényező, az agyag-homok keverékek és a talaiok mérnöki alkalmazása közti összefüggések kikutatását, a talajok vízháztartásának alapegyenleteit, a szikkimosások ió hatását és nem utolsó sorban a számtalan élettani ós öntözőgazdasági megfigyelést. Végigtekintve ezt a gazdag kísérleti anyagot, megállapíthatjuk, hogy a HIVATAL a vizi feladatok gyakorlati megoldását tudományos alapon kereste, hogy összhangot teremtett az egyes tudományágak között, szóhoz juttatva mind a természettudományoknak, a biológiának, kémiának, fizikának, geológiának, geográfiának, növénytannak, stb., mind az alkalmazott tudományoknak, a mérnöki és mezőgazdasági tudományoknak alapelveit, elméleteit, eredményeit és ezzel munkájának teljességé" ben valóban a HIDROLÓGIAI SZAKOSZTÁLY célkitűzéseit fejezte ki.