Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)

1-4. szám - TUDOMÁNYOS INTÉZETEINK KUTATÓ MUNKÁJA

30 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY XXVII. évi. 19),1. 1—!,. szám. Helyreállító és szervező munkánkkal párhuzamosan folytattuk a háború utolsó hónapiaiban abbamaradt kutató tevékenységünket, fgy többek közt a Gellért-fürdő I. sz. forrásának medencéiét több alkalommal felkeresve, újból megállapítottuk HORVÁTH LAJOS által felderített langyos-víz előtörési helyét és további langyos-víz betörési helyeket fedeztünk fel. A források hőmérsékletét újabb gondos mérésekkel tisztáztuk; ugyanakkor a források számát is rögzítettük. Ezenkívül a langyos-víz eredetét, jellegét is megvizsg á 11 u k. A langyos víz a forrásmedence ÉK.-i oldalán 4 helyen kétséget kizáró módon tör elő. A megfigyelések alkalmával' az árkokból is teljesen kiszivattuk a vizet, úgy, hogy csak a forrásfeieknél, valamint az árkok mélyedéseiben maradt víz. Az egyik ilyen előretörési hely a HORVÁTH LAJOS által először felderített XIII. sz. forrás; ez a hely azonban nehezen hozzáférhető s meleg vízzel keveredik. A víz legalacsonyabb hőmérséklete itt 22° C volt. A XII. sz. forrásnál már iól el lehetett különíteni az oldalról előtörő langyos vizet, a dolomitból alulról feltörő meleg víztől. Ugyanúgy elkülöníthető ez a XI. sz. és X. sz. forrásnál is. Az I. táblázatban foglaljuk össze az 1947. január 11-én végzett hőmérséklet-mérések, valamint TAKÁTS TIBOR dr. szulfát, összes-keménység és elektromos vezetőképesség meghatározására végzett méréseinek eredményeit: I. táblázat. — Tableau I. A GELLÉRT-FÜRDŐ I. sz. FORRÁSCSOPORTJA. Le groupe de sources no. I des bains Gellért. A táblázat adataiból kitűnik, hogy a medencében van egy langyos oldal, ez az északkeleti, és van egy meleg oldal. Az eddig mért legmagasabb hőmérséklet (1936 szeptember 29): 46.4° C helyesbítésre szorul, mert most 48.4° C-t is mértünk. A víz fölött a levegő hőmérséklete 38.5 C°, az oszlop körüli korlátnál 39.5—40.0° C. Eddig tizenhárom helyen 22 forróság feltörését tartottuk nyilván. Most 7 újabb forráságat kutattunk fel, tehát 29-re tehető összesen a számuk. A langyos víz TAKÁTS TIBOR elemzésének alapján (a nagy keménység miatt) karsztvíznek tekinthető; a talajvíz e helyen szulfátban gazdag. A Duna nem olyan kemény,- tehát kétségtelen, hogy a Budai hegyekből a Duna felé áramló karsztvízből származik az a langyos víz, mely a medencébe is utat talált. Ennek megállapítása, a feltörési helyek pontos ismerete, az üzem irányítása szempontiából igen fontos. 1947. január havában a Forráskutató Osztály irányítása és ellenőrzése mellett a forrásmedencét kitisztítottuk. Ugyanekkor a II. sz. forrás feltörésének egyik hasadékából halványsárga, 2—4 mm átmérőjű barit kristályok is előkerültek. Másik jelentős kutató tevékenységünk tárgya a Duna menti szökevény források felderítése volt. Sikerült is 1947. január havában az Erzsébet-híd és a Szabadság-híd között (1. ábra), 8 szökevény forráscsoport jelenlétét megállapítanunk. A csoportoknak összesen 27 bemért, és 20 látható (egy alkalommal 27-re becsült), de a parttól való távolság miatt be nem mérhető forráságuk van. A források jelenlétének megállapítását megkönnyítette az igen alacsony dunai vízállás, viszont a nagy hideg (—15° —20° C) próbára tette az észlelő HORVÁTH JÓZSEF és HORVÁTH LAJOS, valamint e jelentés összeállítójának türelmét és kitartását. A Duna e szakaszán már 1898-ban SCHAFARZIK FERENC a Szabadság-híd (akkor Ferenc József-híd) budai pillérjétől É-ra 209 m-re szökevény forrást talált. E forrás hőfoka 1932. március 17-én 37.9° C, 1947. januárban 40.0° C volt. A másik, SCHAFARZIK által kimutatott forrás a Szabadság-híd budai pillérjétől É-ra 369 m-re van; ennek hőfoka 1932 március 17-én 43.2° C volt, most pedig 41.0° C. Schafarzik déli forrását most „7" számmal, az északit pedig „5" számmal jelöltük. Közben találtunk egy másikat is. A 7. és 5. sz. forrás oldalról, a többi alulról kapia a vizét. Az 5. és 7. és. forrás vastagabb iszap rétegből, a többi közvetlen a dolomitból, illetve vékonyabb iszap rétegből szivárog, vagy tör elő. Amint a II. táblázatból kitűnik, a források hőmérséklete 20° és 42° C között van. A 2. sz. forráscsoportnál iól lehet látni az időközönkénti (néhol 1—3 perc utáni) szakaszosságot, tehát lüktetés, pulzálás tűnt szembe. A gázok távozása is feltűnő. II. táblázat. — Tableau II. SZÖKEVÉNY FORRÁSOK. Les sources thermale-s fugitives. A forrás száma Source no. Távolság az Erzsébet-híd bud'aí pillérétől délre Distance au sud du pilier de Buda, du pont d'Elisabeth Geodéziailag bemért források száma Nombre des sources mesurés Források hőmérséklete Température des sources Látható, de nem mérhető források száma Nombre des sources visibles, mais immesurables A forrás száma Source no. m Geodéziailag bemért források száma Nombre des sources mesurés C Látható, de nem mérhető források száma Nombre des sources visibles, mais immesurables 0 26 2 36", 38" _ 1 300 2 — r — 2 352 6 42°, 39°, 36°, 25", 38°.2C

n 15—20 3 427 3 4 459 4 32°, 32°, 30

n, 28" — 5/S 474 3 41", 25", 40" 5-7 6 494 5 7/S 536 2 — — • A Forráskutató Osztály felderítő munkáián kívül nyilvántartja és figyeli a szökevény forrásokat, foglalkozik azok elzárásának kérdésével is. A Schmidt Sándorféle és a Dorog környékén kitűnően bevált cementezési eljárást tartja erre igen alkalmasnak, azzal a megjegyzéssel, hogy a legnagyobb elővigyázatossággal kell eljárni az alkalmazásnál, hogy a nagyobb mennyiségű cement bevitelével a meglevő partmenti, fürdőket ellátó, gyógyforrások vízszolgáltatásában zavar ne következzék be. A forrás Hőmérséklet KeElektromos száma C ményvezetőso

3 Source no. Température ség Dureté képesség Conductibilité gr Xlll 22.0 32 1.44 193 XII 22.3 31 1.21 168 XI 22.4 28 1.09 142 X 22.8 28 1.06 134 IX/1 45.4 — — ^ 2 44.4 — — — 3 44.4 — — — V 48.0 — — — IV 47.8 — — — III 48.4 — — — H/l 43.3 —' — — 2 43.2 — — — 3 43.5 — — — 4 43.2 — — — 1/1 48.2 — — — 2 46.8 — — — 3 48.4 — — —