Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)

1-4. szám - dr. SZUROVY GÉZA: A NAGYALFÖLDI ÚJABB MÉLYFÚRÁSOK HIDROLÓGIAI EREDMÉNYEI

XXVII. évi. 19),T. l—t,, szám. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 19 rétegeknek a sótartalmától függ, amelyeken a víz átszivárgott. A Na a Cl-al szemben többnyire feleslegben van. A Na legnagyobbrészt mint karbonát van jelen. A K és Mg csak kis mennyiségben szarepei, ezzel szemben a Ca jobban előtérbe kerül. Ha mármost a mi vizeinket vizsgáljuk a fenti szempontokból, az első amit megállapíthatunk, hogy a 30—40 g/l sókoncentrációt egyedül a kincstár megbízásából, a MAGYAR-AMERIKAI OLAJIPAR R. T. által lemélyített Tiszakürt 1. sz. fúrás torton-rétegeiből termelt víz éri el, 29,528 g/l összsótartalommal. A tótkomlósi és kőrösszegapáti-i víz koncentrációja ennek mintegy 2/3-a, a Hajdúszoboszló 2. sz. kúté pedig csak a fele. Ami a szulfid-, illetőleg szulfát-tartalmat illeti, ez az összehasonlításra nem nyuit biztos alapot, mert mennyisége a rétegek szulfidtartalmától függ. A Br-, J- és K-tartalom jelentéktelen. A Cl az alkálival szemben feleslegben van. A szulfátok jelentéktelenek, a karbonátok ezzel szemben előtérbe nyomulnak. A vas úgyszólván csak nyomokban szerepel. A Ca a Mg-al szemben túlsúlyban van. A fúrások egy részének vizében a Na a Cl-al szemben feleslegben van.

1 A K és Mg csak kis mennyiségben szerepel, ezzel szemben a Ca jobban előtérbe nyomul. összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy az alsópannón bázisából, tehát az alaphegység közeléből származó víz általában megközelíti az olajtelepek sósvizének jellemző összetételét, bár a sókoncentráció lényegesen kisebb. A 3. táblázatban összehasonlíthatjuk a romániai Moreni 1. sz. kút meoti-rétegeiből vett víz *és a Tótkomlós 1. sz. kút alsópannón báz'rsrétegeiből származó víz összetételét.

1 3. TÁBLÁZAT Ezt az összetételt befolyásolja az alföldi víz egy részénél a vetődéseken át az alaphegységből hozzákeveredő víz. Hogy az alaphegység vize tisztán milyen, arranézve nem mondhatunk' bizonyosat, mert a fúrások sehol sem hatoltak olyan mélyen az alaphegységbe — olajkutató fúrásokról lévén szó —, hogy magából az alaphegységből önálló termelési kísérletet hajthattunk volna végre. Az alsópannón feletti rétegek vize összetételében a felszíni' vízhez hasonló. A továbbiakban a víz hőfokának kérdésével kell foglalkoznunk. Ha a kutakban végzett hőmérsékletméréseket vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a hőmérsékletgörbe a mélységgel egyenletesen emelkedik mindaddig, amig az alaphegység közelébe nem ér. Néhány fúrásban az alaphegység közelében a hőmérséklet ugrásszerűen emelkedett. A megejtett termelési kísérletekből kitűnt, hogy ezeken a helyeken forróvíz tör fel. A 4. táblázat feltünteti néhány fúrás talphőmérsékletét és a belőlük termelt víz kifolyási hőmérsékletét. 4. TÁBLÁZAT. talphő-. kifolyási mélység m mérsékhőmérmélység m let C° séklet C° tiszakürt 1. sz. f . 2259-0—2311 '5 +143 +94 Tótkomlós 2. sz. f 1635 0—1 Ó55'6 +135 +83 Hajdúszoboszló 2. sz. f. ... 1977-9—2032-0 +127 +78* Tiszaörs 1. sz. f 1766-0 +126 +51* * Kevert víz

; nemcsak a megadott mélységből származik, hanem a felsőbb szintek hidegebb vizével keveredett.2 Természetesen a fenti fúrásokban a feltörő forróvíz a geotermikus gradienst lényegesen befolyásolja, azaz csökkenti, amint azt az 5. táblázatból láthatjuk. Az első csoportban a forróvizes fúrásokat állítottuk össze, a másodikban pedig azokat, ahol az alaphegységből származó forróvíz hatása nem jut érvényre. 5. TÁBLÁZAT. geotergeotermikus mikus gradiens gradiens Tótkomlós 2. sz. f. . . . 13.2 m Tótkomlós 1. sz. f. . . . 25.0 m Tiszaörs 1. sz. f 15.2 „ Körösszegapáti 2. sz. f. 28.7 ,. Tiszakürt 1

# sz. f. ... 17.2 „ Ferencszállás 1. sz. f. . 37.0 „ Hajdúszoboszló 2. sz. f. 17.3 „ Sándorfalva 1. sz. f. . . 38.0 „ A hőmérséklet kiértékelésénél, — mint azt SCHMIDT ELIGIUS RÓBERT is kiemeli

4, — tekintettel kell lennünk a különböző kőzetek hővezető képességére 1 is. Valószínűleg ilyen hatásra vezethető vissza a Hajdúszoboszló 1. sz és a Karcag 1. sz. fúrásban megütött fiatalabb rétegek vizének viszonylag magasabb hőmérséklete. Az 5. sz. táblázatban feltűnő a ferencszállási és sándorfalvai fúrásnak a normálisnál jóval nagyobb geotermikus gradiense. Az alaphegység ezeken a helyeken 2600 m, illetőleg 3000 m alá süllyedt, így a saját-, valamint a belőle termelt víz hőmérsékletének befolyása a hőmérséklet alakulására kevésbbé érezhető. A hőmérséklet-görbék bizonyos szakaszain a hőmérséklet emelkedésében észlelt stagnálás, illetőleg visszaesés a gázok expanziójából következő lehűléssel függ össze. Ugyancsak ez okozza a talphőmérséklet és a kifolyási hőmérséklet közötti aránylag nagy különbséget is. Megállapíthatjuk tehát, hogy a felszíni vízzel inkább összefüggésben álló ipleisztocén és pliocén víz a rétegekben felmelegszik, míg a medence bázisának kőzeteivel összefüggő víz forróbb, mint a medencét kitöltő kőzetek hőmérséklete, és ebben az esetben a víz melegíti fel a kőzeteket. Ha végül az úiabban feltárt víz gazdasági jelentőségét boncolgatjuk, akkor azt látjuk, hogy az újabb fúrásokkal megütött víznél vannak sokkal jobb gyógyhatású vizeink is, amiknek J-, Br-, CO2- és Ra emanáció-tartalma jóval jelentősebb. Ennek a jobb gyógyhatású víznek jelentős része ugyancsak felhasználatlanul megy veszendőbe. A rá felépített ipar nem annyira virágzó, hogy a tőkét újabb nagyobbszabású beruházásokra csábítaná. Mindemellett sokkal virágzóbb gazdasági körülmények között felajánlottuk a Ferencszállás 1. és a Kismarja 1. sz. kutat a köznek, az általunk kimenthető béléscső ellenértékének megtérítése fejében. Csak miután erre nem volt mód, húztuk-' ki a csöveket és töltöttük fel a kérdéses kutakat. Ezzel Moreni Tótkomlós Moreni Tótkomlós 1. sz. f. 1. sz. f. 1. sz. f. 1. sz. f. sótartalom g/l 100% sóra vonatkoztatva % K" 0.385 0.23 Na" 53.640 6.997 31.82 38.44 NH.

{0.109 0.020 0.065 0.'11 Ca" 8.635 0.124 5.13 0.68 Mg" 1.719 0.031 1.02 0.17 Fe" 0.045 ny. 0.03 — H

2SiO, 0.058 — 0.035 — SiO., — 0.145 — 0.79 Cl' 103.311 9.890 61.28 54.34 Br' 0.526 — 0.31 — J' 0.016 — 0.01 — SOj" ny. 0.003 — — HC0

3 0.127 0.995 0.07 5.47 168.571 18.207 100.000 100.00