Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)
1-4. szám - dr. SZUROVY GÉZA: A NAGYALFÖLDI ÚJABB MÉLYFÚRÁSOK HIDROLÓGIAI EREDMÉNYEI
18 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY XXVII. évi. 10),1. 1-k- xzám. 1. TABLAZAT. 2. TÁBLÁZAT. Moreni Hl Tótkomi ó s Hajdúszoboszló* (2) Debrecen* l.sz. f. l.sz. f. 2. sz. f. 4. sz. f. l.sz. f. 2. sz. f. l.sz. f. K • 0.6 — — — 0.6 0.8 1-4 Ntr 83.2 97'15 92.3 — 97.2 97.0 962 NhV 0.2 0.3 — — • — — — Ca" 13.4 1.7 2.2 77.0 0.1 1.5 1-0 Mg" 2.6 0.5 5.0 22.6 0.1 0.5 0'4 Fe" ny. — 1.1 0.3 0.4 — — Cl' 99.3 89.4 65.0 — 68.4 82.7 627 Bt' J ' so 4" 0.5 — — — 0.3 0.3 0'1 Bt' J ' so 4" ny. 0.4 4.8 100.0 0.2 _ 02 HCO S co 3 0.1 9.0 30.2 30.9 16.1 367 H 2SIO S 1.2 SÍO 2 1.2 NaCI g/1 Mélység m Formáció Tiszakürt 1. sz. f Kőrösszegapáti 3. sz. f. . Hajdúszoboszló 2. sz. f. Hajdúszoboszló 1. sz. f. 26 38 14-26 14-09 3-25 2259-0-2311-5 1809-0-1840-3 1877-9—1983-0 1019-2—1090-8 tortonai tortonai kérdéses2 feisőpannóniai * A 3 utolsó fúrás vize a felsőbb szintek vizével kevert víz. A táblázatból ragadjuk ki a Tótkomlós 1. és 2. sz. kútból vett vizet. Mindkettő a báziskonglomerátumból származik, de a 2. sz. kútban a fúrás erőteljes törésvonalat harántol és a törésvonalon át forróvíz tör fel az alapkőzetből. Míg az 1. sz. kútban a talpon (1618,9 m.) a hőmérséklet kb. + 75 C, addig a 2. sz. kútban, ebben a mélységben + 97 u C, az 1655,6 m mélységben levő talpon pedig + 135° C. Látjuk azt is, hogy a Cl-tartalom a karbonát javára csökken. Hasonló összetételű az ugyancsak meszes alapkőzet felett lemélyített és magas hőmérsékletükkel kitűnő hajdúszoboszlói és debreceni fúrások vizének összetétele is. A 2. táblázat feltünteti néhány talpi-víz NaCI-tartalmát. KREJCI GRÁF KÁROLY az olajtelepek vizének és a felszíni víznek jellemzését az alábbiakban adja meg 3: „Az olaitelepek vize túlnyomóan kloridos, szulfidos. A HaS-tartalmat gyakran elárulja a szag. Gyakran nagy J- és Br-tartalmuk yan. A K-tartalom ingadozó, de sóképződményekhez közelfekvő rétegekben jelentős lehet. A szulfátok hiányoznak, vagy csak nyomokban vannak jelen. A karbonátok hasonlóan viselkednek, de a részesedésük nagyobb. A klór az alkálival szemben mindig fölöslegben van. Vas csak csekély mennyiségben fordul elő. A Ca a Mg-al szemben túlsúlyban van. A Na, a bázisok között éppúgy uralkodó, mint a K a savak között." I. ábra. Fúrások jelei: Ferencszállás 1. ,sz. fúrás: F 1., Tótkomlós 1. sz. fúrás; Tk 1., Kőröjszegapáti 2. sz. fúrás: K í., Kismarja 2. sz. fúrás: Ki 2., és Sándorfalva 1. sz. fúrás S I. KREJCI GRÁF KÁROLY kiemeli, hogy az olajtelepek csak akkor tüntetik fel a fenti jellemző sajátságokat, ha a literenkénti koncentráció 30—40 grammnál nagyobb. Ha a tározókőzet erősen szulfid-tartalmú, akkor az olajtelepek vize is tekintélyes SO-i tartalmat érhet el. A felszíni víz a fenti szerző szerint szulfátos, karbonátos. Az SO-i-tartalom különösen szulfidtartalmú kőzetek esetében igen nagy. A Cl-tartalom azoknak a
