Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)

9-12. szám - ÉRTEKEZÉSEK - LUKÁCS ANDOR: A körösvölgyi öntözések vízrajzi szempontból

140 ÍIÍDROLÓOIAI KÖZLÖNY XXVII. évi. m~. 9—12. szám. A másik érdekesség az, hogy a vízhozamokban már 10 cm-es vízálláskülönbség is százalékosan nagy különbséget jelent. így a Berettyón —120-ról —108-ra emelkedő vízszint 27%-os vízhozamnövekedést jelent, a Sebes-Körösön —48 és —39 cm-es vízállások között a vízhozam megkétszereződik, a Fekete-Körösön a —44 és —40 közötti 4 cm-es vízszintemelkedés 15%-os változást okoz a vízhozamban. Az előbb említett rövid ideig tartó, de aránylag heves árhullámok levonulásuk alkalmával a kisvízhozamnak a többszörösét vezetik le. Ha az öntözéseket a biztonság szemelött tartásával a fenti kisvizekre engedélyezzük, ezek a többletvízmennyiségek kihasználatlanul folynak el. Hasznosításuk végett távozásra, kell gondolnunk. A tarozás kérdését részleteiben nem vizsgáltuk. Ehhez ugyanis az lenne szükséges, hogy a tározásí lehetőségeket felkutassuk és a tározók térfogatát felmérés alapján megállapítsuk. Előzetes tanulmányképen azonban meghatároztuk az egyes vízhozamokból tározható vízmennyiségek nagyságát. Ebből a célból az 1943-as és 1947-es évet vizsgáltuk. 1943-ban ugyanis a tavaszi árvíz teljesen elmaradt, vagy csak aránylag kis mértékre korlátozódott. Az évi vízhozam tehát minimumnak tekinthető. Az 1947-es évben pedig a vízállások alakulása, az egészen kisvizektől eltekintve, átlagosnak mondható. A kisvizek azonban az évi vízhozamban csak nagyon kis eltérést adnak. Mivel a nagyvízállásokhoz tartozó víztömegek a malomfoki mércénél még nincsenek megmérve, a Fekete-Körösön a rendelkezésre álló remetei víztömeggörbét használtuk, és az ottani vízállásadatok felhasználásával szerkesztettük a víztömegek integrálgörbéjét. Az egyes folyókon a teljes évi vízhozamok a következők: Berettyó: Sebes-Körös: Fekete-Körös: Év Berettyóújfalu Körösszakál Kemete 1943. 96 millió m

3 355 millió m

3 219 millió m* 1947. 93 „ „ 479 „ „ 419 „ Éves tározás esetén, amikor az egész évi vízhozamot egyenletes lefolyásúra alakítjuk át, 1943-ban összesen 171 millió, 1947-ben pedig 441 millió m

:

1 vizet kellett volna tárolni a Körösök völgyében. A legutóbbi években Kelen József 1943-ban megjelent tanulmánya foglalkozik a Körösökön a tározások lehetőségével. Ö a tározásra felhasználható holt. medrek térfogatát kereken 18 millió m

3-re teszi. Nem tanulmányozza azonban a síkvidéki tározás lehetőségét, valamint figyelmen kívül hagyja a társulati csatornák tározását. Itt kell még felhívni a figyelmet arra, hogy a tározók felkutatásánál, valamint a beeresztő műtárgyak tervezésénél (hullámtéren kívüli tározás esetében), okvetlenül figyelembe keli venni a Körösökön lefolyó árhullámok rövid időtartamát. A tározók beeresztő műtárgyait tehát nagyméretűre kell tervezni, hogy a rövid idő alatt lefutó árvízből minél több vizet lehessen a tárolóba bevezetni. • A fentiekben röviden vázoltuk a Körösvölgyi öntözések vízügyi feladatait. Ezzel a Vízrajzi Intését vízmérő csoportjának szerteágazó munkái egyikébe adtunk betekintést. A munkák oroszlánrészét a műszaki személyzet az éveken át végzett víztömegmérésekkel hajtotta végre, s a tanulmány végén nem mulaszthatom el ezért a munkáért köszönetem kifejezését. REVUE HYDROLOGIQUE - H Y D R O L O G I C A L J O U R N A L RIVISTA IDROLO GICA - ZEITSCHRIFT FÜR HYDROLOGIE Di« Darstellung der Wasseranalysen und die Haupttypen der ungarischen Wásser. Von: Dr. E. Szádeczky-Kardoss. (A vízelemzések ábrázolásáról és ;i magyarországi vizek főtípusairól. Előadta Dr. Szádeczky-Kardoss Elemér, a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1947. november 2(i-i ülésén. . Magyar kivonat a 123. oldalon. Ungariseher Auszug S. 123.) I). C. 543.3 Jeder Wissenszweig, der mit Wasseranalysen und deren Vergleich zu tun hat — Hydrologie, Geologie, Oelbergbau, Balneologie, Hygiéne, Hydrobiologie, usw. — kennt das schwierige Problem: Mehrkomponentensysteme (hier Wasseranalysen) quantitativ so darzustellen, dass dadurch der unmittelbare Vergleich ermöglicht sei. Man trachtete diese Aufgabe entweder durch Reduktion der Komponentenzahl zu lösen, wobei aber auch nicht verwandte Ionén verbunden, bzw. wichtige Ionén vernachlássigt wurden, oder man verzichtete auf Übersichtlichkeit bzw. auf den unmittelbaren Vergleich. Durch Verbindung verschiedener Ionén konnte z. B. Krejci-Graf die Darstellung von Wasseranalysen durch je einen einzigen Punkt erreichen.

1 In einem Quadratdiagramm bezeichnen die Seiten, je 100%, links einwertige, rechts zweiwertige Basen, oben CO„, untén S0

4 und Cl. Durch dieses Diagramm können z. B. Wásser verschiedener Klimas klar unterschleden werden. Zum Vergleich von Mineralwássern und Wássern 3 Krejci-Graf, K.: Zum Lösungsgehalt der Oberflaehenwasser, Cheiiüe d. Erde, Bd. VII. 1932. S. 609—615. von Oelgebiten muss ein Diagramm mit anderer Einteilung gebraucht werden, z. B. Sauerstoffsauren oben, Halogenide untén, Basen wie vorher. — Andere áhnliche Darstellungen gebrauchten z. B. Uklonsky und Tolstikhin* — Leider erwies sich die Reduktion der dargestellten Komponenten auf 4 oft als ungenügend, da die Zahl der Hauptionen („Makroelemente") der Mineralvvásser meist 6 betrágt. Mehr Komponenten (z. B. 6—8) können durch die bekannte Sternprojektion dargestellt werden.

3 Da aber jede Analyse dabei ein besonderes Diagramm benötigt, verliert man den grossen Vorteil des quantitativen unmittelbaren Vergleichs. Ein anderer Übelstand dieses Verfahrens, dass námlich die Flácheninhalte der einzelnen Teile der Projektion den darzustellenden Aequivalentprozenten nicht proportional sind, kann überwunden werden, wie R. Maucha zeigte.

4 Dazu ist = Tolstikhin, N. I.: About a „Detailed Classification of Palmer and on Numeration of Waters, Ann. Inst. Mines Leningrád, VII. 1939. S. 115—120. 3 Dalmady Z.: Über die graphische Darstellung der chemisehen Zusammensetzung von Mineralwásser. Diese Zeitschr. Bd. IV—VI. 1924—1926. S. 53—56. und 137. 1 R. Maucha: Graphische Darstellung von Wasseranalysen. Diese Zeitschr. Bd. XIII. 1933. S. 119—124.