Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)
1-4. szám - dr. LÁSZLÓFFY WOLDEMÁR.: A JEGES ÁRVIZEKRŐL
XXVII. évi. lü/,7. !—>,. szám. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 11 Február Március December Január Komárom OmoldovB Drenkova Szinice Plasevica Orsova • «10 C" Napi középhómérséklet Budapesten Csupán arra kívántunk rámutatni, hogy a zajló folyó jégborítási aránya — hidraulikai és földrajzi okokból — 1.) a forrástól a torkolat felé haladva fokozatosan növekszik, és 2.) az esés és mederviszonyok alakulása szerint egyszerre több ponton is, lényeges helyi változásokat szenved. S. A folyó beállása. Mindenütt, ahol a jégborítási arányszám n >1 lesz, vagyis az időegységben érkező jégtáblák felülete nagyobb, mint az ugyan4. ábra. A jégviszonyok és a vízállás alakulása a Középdunán az 1913/14. év telén. Jellegzetes a vízállás hirtelen felugrása a beálláskor, majd fokozatos csökkenése a tél folyamán, és jól látható a jégtakaró alulról-felfelé haladó kiépülése (helyenkint megszakításokkal), ill. a folyás irányában bekövetkező fel szakadás. pontban mondottak értelmében ez a szakasz a jéyképzödés szempontjából alig jön tekintetbe, mert a heves vízmozgással járó hőtermelés a víz túlhülését megnehezíti. Erős fagyban (a magashegységekben vagy igen kemény télen) természetesen a folyók felső szakaszát is belepi a jég:, még a vízesések is megdermednek. De mivel a völgyek szűkek és ritkán lakottak, a jégjárás helyi jelentősége sem nagy, a lejjebbfekvö szakaszok szempontjából pedig már csak azért is elhanyagolható, mert az aránylag kis vízfelület miatt az itt termelt jég mennyisége nem jelentékeny. Ott, ahol a völgy esése már annyira csökkent, hogy a víz elragadó-ereje és a meder ellenállása egyensúlyban van, középszakasz-ieUegünek mondjuk a folyót. A völgyfenék itt már széles, és rajta jellegzetes meanderekben kanyarog a jól beágyazott meder. (Kanyarog, mert a partomlás folytán vagy a betorkolló vízfolyások révén belekerülő hordalék-akadályokat elhordani nem birja, s ezért megkerüli őket. A kanyarulatok a centrifugális erők hatása folytán mind élesebbekké válnak: meanderekké fejlődnek, és súlyos veszelelmet jelentenek a jégjárás szempontjából.) azon idő alatt érintett vízfelület, a jégtáblák szükségképpen összetorlódnak és megállnak. (A megállás mechanikai okokból n 1 értéknél is bekövetkezhetik, ha az összeakadó jégtáblák boltozat-hatást fejtenek ki.) Amint láttuk, a jégborítási arányszám az esés csökkenésével növekszik, tehát a folyók alsó szakasza előbb áll be, mint a felső. Egy-egy hosszabb, egyforma átlagos-esésü szakaszon belül egyszerre több ponton akad el a jég: éles kanyarulatokban, mederszükületekben és az elsekélyesedő helyeken, ahol ugrásszerűen n lesz. A jég-elakadás két szomszédos pontjával határolt szakaszon úszó táblák a szakasz alsó végétől felfelé kiinduló összefüggő takarót építenek ki. De mivel együttes felületük kisebb, mint a víztüköré, hiszen az egész szakaszt tekintve n 1 volt, — a két szomszédos jégborította szakasz között hoszszabb-rövidebb szabad vízfelület marad szabadon (lásd: a 2. és 3. ábrán). Ezeken a nyilt vízfelületeken nem képződnek új táblák, — ehhez már hiányoznak a vízből a szükséges kristályosodási középpontok, és az afányTudjuk, hogy a folyók szakaszjellege 2 folyásuk mentén geológiai okokból több- ^ ször is megváltozhatik. Az u. n. áttörési szakaszok felsőszakasz-jellegűek, alattuk rendesen alsószakasz-jellegű a magaépítette ^ hordalékkúpon mozgó folyó, és i. t. p Zimony Rancsova Kevevára Báziás Omoldova A zajló jégtáblák, tehetetlenségük folytán, az éles kanyarulatok áthajlási pontjában nem tudják követni az egyik partról a túlsóra átcsapó sodrot, hanem megmaradnak az eredetileg követett oldalon. Ennek folytán rászaladnak á követő kanyar domborúparti zátonyára és fokozatosan elszükitik az átfolyási szelvényt (2. ábra). A 2ja : t pontban mondottak értelmében ezeken a helyeken a jégborítás aránya természetesen hirtelen megnövekszik. Az alsószakasz- jelleg a fentiekben leírt egyensúlyi helyzet megbomlásának következménye. Az esés további csökkenése folytán a folyó már nem bírja továbbvinni a magával hozott hordalékot sem, hanem lerakja: zátonyokat épít. A zátonyokon megfeneklö, ill. a belőlük fejlődő szigetek csúcsára felfutó jégtáblák fokozatosan épúgy elszükítik a medret, mint az éles kanyarulatokban megakadó táblák (2/a 3 eset). De a folyás megosztása következtében közvetlenül a szigetcsúcs fölött, a kiszélesedett mederben csökken a mélység és a sebesség is. Ez is hozzájárul a jégborítás arányának helyi növekedéséhez (3. ábra). Esztergom Nagymaros Vác Budapest Budafok Ercsi D.adony D.penlele D.fűldvár Paks Dombori Baja Mohács Apafin Gombos Oálja Vukovár Palánka Újvidék m 3 2 I 0 3 2 1 0 Vízmérce 3 2 I 0 3 2 ! 0 3 2 t 0 3 2 t 0 Pozsony roszvár oborgaz Remete Szap Gönyű
