Hidrológiai Közlöny 1946 (26. évfolyam)

Pap Szilárd dr.: Az ország ivóvízellátása, annak fejlődése és továbbfejlesztése az Országos Közegészségügyi Intézet munkaprogramjának keretében

Az ország ivóvízellátása, annak fejlődés*? és továbbfejlesztése az Országos 87 Közegészségügyi Intézet munkaprogrammjának keretélven. nának elő. Ezeknek az előadásoknak célja egyrészt a helyi hatóságok és a lakosság ösztönzése volna, hogy az ivóvízellátás fejlesztésére minél többet áldozzanak, másrészt, hogy saját kútjaikat úgy építhesék meg, hogy az az egészségügy kívánalmainak mindenben megfeleljen, amihez az Intézet által épített közkutak mintául szolgálhatnak. Végül rövid népszerű, de mégis fontos ismereteket tartalmazó nyomtatványokat szükséges szerkeszteni, ami a lakosságot egyrészt arra ösztönözze, hogy maguk kívánják, sőt követeljék, hogy közületeik az ivóvízellátás fejlesztésére minél többet áldozzanak és hogy csak valóban célszerű megoldásokat létesítsenek. Másrészt a legszakszerűbb és mégis népszerű felvilágosítást kell nyújtaniok arról, hogy a lakosság magánk út jait hogyan építheti meg, vagy alakíthatja át, hogy azok megbízható, egészséges ivóvizet szolgáltassanak, aminek legcélszerűbb módja az egyes vidékek szerint más és más lehet. A nyomtatványok egy része röplap jellegű volna. 5. Bár az ivóvízellátás kérdése elsősorban egészségügyi feladat, mégis a megfelelő vízellátás tervszerű fejlesztése, fenntartása és javítása olyan sokoldalú tevékenységet jelent, hogy a legkülönbözőbb szakmák: mérnökök, vegyészek, geológusok, higienikusok, sőt közgazdászok, jogászok hivatott és vízügyekhez specializált szakembereinek működését igényli. A feladatok megoldására alkalmas szakemberek egy része számos különböző szakminisztériumban vagy ezekhez tartozó Intézetben működik, más részük pedig - kiknek véleménye súlyosan eshetne latba — hivatalos jelleg hiján véleményüket, elgondolásaikat hivatalos helyen nem nyilváníthatják. Jelenleg pl. a kérdés a következő hivatalos fórumok elé tartozik: 1. Műszaki szempontból elsőfokon a törvényhatóságok első tisztviselője, a kultúrmérnöki, esetleg folyammérnöki hivatal meghallgatásával; másodfokon az Iparügyi Minisztérium. 2. Kutak létesítése szempontjából: Földtani Intézet, Kultúrmérnöki Hivatalok. Bányakapitányság és Országos Közegészségügyi Intézet. 3. Közegészségügyi szempontból: Népjóléti Minisztérium az Országos Közegészségügyi Intézet bevonásával. 4. Közigazgatási és pénzügyi szempontból a Belügyminisztérium a Pénzügyminisztériummal egyetértésben. 5. Kisajátítási szempontból: Kereskedelemügyi Minisztérium. Az elmúlt gyakorlat mellett ezeknek a hivatalos szerveknek, de a szakembereknek is az együttműködése hiányos volt. Ezért n vízellátás sokoldalú feladatának megoldására és vitás esetek tisztázására egy egységes szerv megalakítására volna szükség, mely egyrészt a vízellátási feladatok hivatott szakembereinek, másrészt a Népjóléti-, Iparügyi és Földművelésügyi Minisztériumoknak, valamint azok Intézeteinek kiküldöttjeiből alakulna s amely az ivóvízellátás összes kérdéseivel részletekbemenően foglalkozna. Ily módon a jelenleg gyakorolt ügykörök megváltoztatása nélkül, vagy csekély megváltoztatásával az összes ivóvízügyekben a legilleté-