Hidrológiai Közlöny 1946 (26. évfolyam)

Pap Szilárd dr.: Az ország ivóvízellátása, annak fejlődése és továbbfejlesztése az Országos Közegészségügyi Intézet munkaprogramjának keretében

Az ország ivóvízellátása, annak fejlődés*? és továbbfejlesztése az Országos 87 Közegészségügyi Intézet munkaprogrammjának keretélven. 57 várus belterületi lakossága ellátva: 3 millió lélek 80 %-a - 2,400.000 ebből ellátva 1,800.000 58 község 10.000 nél több lakossal belterületilakossága 850.000 lélek 70 °/n-a 600.000 ebből ellátva 180.000 70 község belterületi lakossága, melyek vízvezetékes ellátása elsősorban célszerű 200.000 ezekből vízvezetékkel már ellátva 120.000 Vízvezeték ellátásra elsősorban alkalmas: 3.200.000 Ezekből vízvezetékkel már cdlátva összesen: 2.100.000 Tehát vízvezetékkel a jelen körülmények között racionálisan ellátható 1,100.000 lélek. Az 57 város köziil 28-at lát el 27 vízmű, 4 továbbiban kisebb vízvezetékek a lakosság egy részét szolgáíják csak ki. A tekintetbe vehető 128 község közül mintegy 60-ban van kisebb-nagyobb vízvezeték, melyek közül azonban mindössze 27 olyan, mely több ezer embert részben, vagy egészben házi kapcsolásokkal is ellát. Mintegy 1,100.000 lélek tekinthető tehát olyannak, aki vízvezetékkel ellátva nincsen és azzal belátható időn belül a rentabilitás megközelítésével elsősorban ellátható volna. Bővebben nem részletezett számítások szerint ez 25 nagyobb vízmű és 65 kisebb vízvezeték építését, továbbá néhány meglévő vízmű bővítését teszi szükségessé. A költségek a városi lakosságnál a legmesszebbmenő takarékossággal fejenként 120 aranypengőre tehetők, ami a 600.000 ellátatlan városi lakosnál legalább 72 millió pengő befektetését jelentené. A vízvezetékbe elsősorban bekapcsolható és még el nem látott községi lakosság részére a még kisebb egységek legalább 150 P-vel vehetők számításba fejenként, ami 500.000 lakosnál 75 millió P. befektetéssel járna. Egy általános jellegű vízvezeték létesítési programm tehát mintegy 72+75 kereken 150 millió aranypengő befektetést jelentene és 1,100.000 lélek ivóvízellátását oldaná meg. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy házi kapcsolással ellátott vízművek létesítése közegészségügyi szempontból okvetlenül csatornázást is igényel, úgyhogy a szükséges csatornázás újabb 150 millió pengőt és így a cél megvalósítása legalább 300 millió aranypengő befektetést kívánna. Ezzel szemben, ha annak a 4 millió lakosnak az ivóvízellátását vesszük szemügyre, amelyek előző becslésen alapuló számításaim szerint rossz vizű kutak használatára vannak utalva, melyeknek vezetett vízzel való ellátására egyelőre még csak gondolni sem lehet, nem marad más hátra, mint jó ivóvizű közkutak építése útján gondoskodni a vízellátásuk biztosításáról. Szem előtt tartani azt az elvet, hogy minden községben minden 500 emberre legaláb egy jó vizű közkút essék és hogy a lakosok ilyen kutaktól 250—500 m-nél távolabb ne lakjanak. Ennek megvalósítása közelebbről nem részletezett tervezet szerint kereken 12000