Hidrológiai Közlöny 1946 (26. évfolyam)
Salamin Pál: Ivóvízellátás, az alföldi Tiszavidék vízgazdálkodási egységében
Salamin Pál. 44 Ivóvíz szerzésére az említett folyómedri tározók szolgálhatnak. Az így nyert víz erősen tisztítandó. A TALAJVIZEK: 1. felszíni vizekből, ' 2. karszt vizekből, 3. a levegő páratartalmából lecsapódó vizekből és 4. mélységi vizekből táplálkoznak. Veszteségeket jelentenek a talaj és a növényzet párolgásánál és a kémiai kötéseknél elhasználódó vízmennyiségek. A talajvíz a vízáteresztő réteg hézagaiban, résekben, repedésekiben áramlik, szivárog a nehézségi erőnek, a talajszemcsék vízszívó erejének hatására. A talajvíz összekötő szerepet játszik a felszíni vizek és a mélységbeli vizek között. Mozgás jelenségei főleg a felszíni vizek hatására lépnek fel, viszont vízszintje mélységbeli nagy víztömeg legfelső szintjének is tekinthető. Az alföldi talajvizek tározó tere elsősorban a majdnem mindenütt megtalálható ikékhomok réteg, melyben a talajvízszint 4— 10 m-re a felszín alatt helyezkedik el. A Duna-Tisza közén és a Nyírségben találunk e vízréteg fölött még egy másik ál-talajvíz réteget. Ez alatt szikes lösz, illetve agyagréteg van, amely vízzáró réteg megakadályozza a felső vizeknek az igazi talajvízszintbe való lehúzódását. A felszíni vizek lehúzódása a talajvízrétegbe majd az egész Alföldön ugyanúgy megy végbe. A kékhomok réteg fölött egy vizet többé-kevésbbé rosszul vezető réteg helyezkedik el, s kivételt általában csak a kékhomokból a felszínig felemelkedő szigetek jelenteneík. Az előbbiek több-kevesebb vizet engednek át. Az utóbbiak erősen víznyelők. A Szatmári síkságon eléggé áteresztő ártéri üledék helyettesíti az alföldi löszt. A talajvíz felső tározó tereiből nem igen vehetünk ivóvízellátásra vizet tisztítás nélkül, csak akkor ha felülről, oldalról nem érheti szennyeződés. Ennek a vízvételnek hátránya, hogy két művelet végzendő el: az emelés és tisztítás, szemben a felszíni vizekkel, ahol az emelési magasság kisebb, a kiemelés egyszerűbb és szemben a mélységi vizekkel, ahol a tisztítási művelet sokszor elesik és az emelési magasság is sokszor a belső nyomások hatására kisebb. Az ál-talajvízet tározó terek ivóvízellátásra általában ne)m haszálhatók. A MÉLYSÉGBELI VIZEK: 1. talajvizekből, 2. mélységbe süllyedt kőzettömegekből kiizzadt vizekből és 3. juvenilis vizekből származnak. Vízveszteségek a kémiai kötések által felvett vizek. A mélységi vizek a nehézségi erő, hidrosztikai nyomások, a talajszemcsék vízszívó ereje és belső feszítő erők hatására mozognak a tektonikai törési lapoík közeiben, vizet vezető rétegek vízszintes és lejtős felületein, rögök, táblák, rétegösszletek határain. A mélységbeli vizek legjobb tározó terei:
