Hidrológiai Közlöny 1946 (26. évfolyam)

Molnár Dénes: Magyarország vízgazdálkodásának megszervezéséről

130 Molnár Dénes erre a feladatra mindazoknak, akik e kérdés megoldásában akár hivatalból, akár műszaki, vagy közegészségügyi és egyéb vonatkozásokban hivatottak, jó előre fel kell készülniük. Rá kell mutatnom itt arra, hogy a jövőben az eddigi javaslatokon túlmenően nemcsak az ivóvízellátással kell foglalkozni, hanem az azzal összefüggő és azzal vonatkozásba hozható egyéb vízügyi problémákkal is. Az ország ivóvízellátása feladataitól elsősorban is nem lehet elválasztani a szennyvíz kérdést, mert a vízellátás megoldásánál az ahhoz szükséges területek közegészségügyi szempontból való megvédése érdekében párhuzamosan foglalkozni kell a szennyvízkérdéssel. Közismert pl. hogy az u. n. partfiltrációs vízműnél, mint amilyen a fővárosi vízmű is, milyen fontos a folyónak a szennyeződésektől való megvédése a meder szélén telepített kutak vizének minő sége tekintetében. De még fontosabb azoknál a vízműveknél, amelyek felszíni vizet dolgoznak fel. A téren is előre kell tehát nézni és itt kapcsolódik be a vízellátás kérdéseibe az ipari szennyvíz probléma, mivelhogy az ipari szennyvíznek növekedésével az ipar fejlődésével kapcsolatban számolni kell. Az ipar különböző indokok figyelembevételével a településeit általában a nagyobb folyók mentén igyekszik végrehajtani és így az ipari szennyvizek menynyiségének növekedésével kapcsolatban máris fel kell vetni a szennyvizeknek a folyóba való bevezetése előtt azok kötelező tisztításának szükségét. Ott ahol agy közület ivóvízellátással és csatornázással, illetve szennyvízlevezetéssel is rendelkezik, önkéntelenül is felmerül hygiéniai, műszaki és gazdasági okokból az egységes irányítás szüksége. Nem volna célszerű vitatkozni most azon, hogy az egységes irányítás miért nincs, vagy pedig milyen mértékben van meg egyes nagyobb városokban külföldön, mert ez a tény önmagában még nem dönti el, hogy melyik megoldás a helyes, a külön vezetés, vagy pedig az egységes irányítás. Tény az, hogy már a háború előtt a német országos vízgazdálkodási szervezet komoly előkészületeket tett az ivóvízellátás és szennyvízlevezetés közületenkint való egységes irányítására és példaképül állította oda Párizs közműveit, ahol az ivóvízellátás és szenny vízlevezetés egységes irányítás mellett évtizedek óta kiváló eredménnyel műkő dik. Számos példa van erre a nyugat nagyobb városaiban és a települések sűrűségének s ezzel kapcsolatban a népesség szaporodásának növekedésével a közületi vízgazdálkodás parancsolóan meg is követeli az egységes irányítást. A lakosság növekedése, továbbá az iparosodás rohamos fejlődése a felszíni vizek és a felső talajvizek fokozottabb mértékű szennyeződését fogja magával hozni és így szükségessége mutatkozik annak, hogy az ivóvízellátást irányító országos szerv a szennyvízkérdéssel is országos vonatkozásban és hatáskörrel foglalkozzék. Az ivóvízellátási nagygyűlés határozata erre a kérdésre kifejezetten nem terjed ki, csupán egy mellékes utalás történik rá. De nem terjed ki a határozat azokra a vízszabályozási és öntözési, ármentesítési feladatokra, általában a tárgykört átfogó víz-