Hidrológiai Közlöny 1946 (26. évfolyam)

Molnár Dénes: Magyarország vízgazdálkodásának megszervezéséről

130 Molnár Dénes erre a feladatra mindazoknak, akik e kérdés megoldásában akár hivatalból, akár műszaki, vagy közegészségügyi és egyéb vonat­kozásokban hivatottak, jó előre fel kell készülniük. Rá kell mutatnom itt arra, hogy a jövőben az eddigi javas­latokon túlmenően nemcsak az ivóvízellátással kell foglalkozni, hanem az azzal összefüggő és azzal vonatkozásba hozható egyéb vízügyi problémákkal is. Az ország ivóvízellátása feladataitól elsősorban is nem lehet elválasztani a szennyvíz kérdést, mert a vízellátás megoldásánál az ahhoz szükséges területek közegészségügyi szempontból való meg­védése érdekében párhuzamosan foglalkozni kell a szennyvízkér­déssel. Közismert pl. hogy az u. n. partfiltrációs vízműnél, mint amilyen a fővárosi vízmű is, milyen fontos a folyónak a szennyeződé­sektől való megvédése a meder szélén telepített kutak vizének minő ­sége tekintetében. De még fontosabb azoknál a vízműveknél, amelyek felszíni vizet dolgoznak fel. A téren is előre kell tehát nézni és itt kapcsolódik be a vízellátás kérdéseibe az ipari szennyvíz problé­ma, mivelhogy az ipari szennyvíznek növekedésével az ipar fejlő­désével kapcsolatban számolni kell. Az ipar különböző indokok figyelembevételével a településeit általában a nagyobb folyók mentén igyekszik végrehajtani és így az ipari szennyvizek meny­nyiségének növekedésével kapcsolatban máris fel kell vetni a szennyvizeknek a folyóba való bevezetése előtt azok kötelező tisz­tításának szükségét. Ott ahol agy közület ivóvízellátással és csa­tornázással, illetve szennyvízlevezetéssel is rendelkezik, önkénte­lenül is felmerül hygiéniai, műszaki és gazdasági okokból az egy­séges irányítás szüksége. Nem volna célszerű vitatkozni most azon, hogy az egységes irányítás miért nincs, vagy pedig milyen mér­tékben van meg egyes nagyobb városokban külföldön, mert ez a tény önmagában még nem dönti el, hogy melyik megoldás a helyes, a külön vezetés, vagy pedig az egységes irányítás. Tény az, hogy már a háború előtt a német országos vízgazdálkodási szervezet komoly előkészületeket tett az ivóvízellátás és szennyvízlevezetés közületenkint való egységes irányítására és példaképül állította oda Párizs közműveit, ahol az ivóvízellátás és szenny vízlevezetés egy­séges irányítás mellett évtizedek óta kiváló eredménnyel műkő dik. Számos példa van erre a nyugat nagyobb városaiban és a tele­pülések sűrűségének s ezzel kapcsolatban a népesség szaporodá­sának növekedésével a közületi vízgazdálkodás parancsolóan meg is követeli az egységes irányítást. A lakosság növekedése, továbbá az iparosodás rohamos fejlő­dése a felszíni vizek és a felső talajvizek fokozottabb mértékű szennyeződését fogja magával hozni és így szükségessége mutat­kozik annak, hogy az ivóvízellátást irányító országos szerv a szennyvízkérdéssel is országos vonatkozásban és hatáskörrel fog­lalkozzék. Az ivóvízellátási nagygyűlés határozata erre a kérdésre kifejezetten nem terjed ki, csupán egy mellékes utalás történik rá. De nem terjed ki a határozat azokra a vízszabályozási és öntö­zési, ármentesítési feladatokra, általában a tárgykört átfogó víz-

Next

/
Thumbnails
Contents