Hidrológiai Közlöny 1946 (26. évfolyam)

Andor György: Előmunkálatok az országos ivóvízellátási program megvalósításához

120 Andor György rendelkezésre áll E tekintetben különösen a/ ipari városrész kijelölése bir fontossággal, mert ott rendszerint nagyobb vízfogyasztással kell számolni. Célszerű ezenkívül tudni, a különböző beépítési módok és parkos területek elrendezését is. A városrendezési terv azonban nem feltétlenül szükséges a vízvezeték tervezéséhez. Ezt azért emelem ki, mert sokszor azon akael el a kérdés, hogy a városrendezési terv előzzei meg a vízvezetékit avagy fordítva. Ennek aztán az az eredménye, hogy rendszerint egyik sem készül el. Az előmunkálatoknál nagy fontossága van a vízbeszerzés kérelésének. A vízvezetékek tervezésénél ugyanis sokszor már nincs arra elég' idő a szóbanjövő összes vízbeszerzési lehetőségek felkutatására, mert, amikor valamely közület a vízvezetéképítést elhatározza, azonnal akar építeni. A vízbeszerzés jó megoldása pedig hosszú előtanulmányt és megfigyeléseket kíván. Ezért ezzel a kérdéssel sohasem lehet elég korán foglalkozni. Vegyük tehát sorba, hogy milyen teendőink vannak a különböző vízbeszerzési módokat illetően. Forrásokból való vízellátás a mai Magyarország területén aránylag kevés helyen jöhet szóba, pedig ez egyike a legelőnyösebb és legolcsóbb vízbeszerzési móelnak. Sajnos bővizű forrásunk aránylag kevés van. Mégis a Dunántúlon (Tihany. Balatonaliga, Kenese) és az ország északi részén (Kékestető környéke) vízvezetéki célokra való felhasználásukról több helységnél szó lehet. A meglévő forrásokat, amelyeknek a vízbősége az 1 l/sec.-ot meghaladja, sürgő sen kataszterezni és rendszeres megfigyelés alá kell vonni. A források vízhozama ugyanis — mint ismeretes — sokszor tág határok között váltakozik', ezért célszerű megfigyelésüket még jóval az építés előtt megkezdeni. Ajánlatos ezenkívül a források vízgyűjtő területén rendszeres csapadékmérést végezni, hogy a források vízhozama és a csapadék változása közötti összefüggést megfigyelhessük. Gondoskodni kell a források védőterületének a ki jelöléséről is és ezekre már eleve építési tilalmat kell elrendelni, nehogy később a mindig kellemetlen kisajátítási eljáráshoz kelljen fordulni. Feltalaj kutakra vonatkozóan megjegyzéseink a következők: Feltalajvizet, értva alatta a terepszint alatt aránylag kis mélységben lévő és vízhatlan réteggel el nem zárt talajvizet, lehetőleg ne használjunk központi vízellátás céljaira, különösen lakott területen, mert azok mindig fertőzöttek vagy legalábbis könvnyen fertőződhetnek. De ki kell zárni a mezőgazdaságilag művelt terület talajvizét is, mert ezeknél is fennáll a fertőzőelcs veszélye. Fehalájvíz felhasználásával leginkább hegyvidékcken lehet foglalkozni, ahol a hegyekből leszivárgó talajvíz táplálja, ilyen helyeken legtöbbször elég jó vizet szolgáltatnak és sokszor mint rejtett források fordulnak elő. Ilyeneknek a felkutatása szintén az előmunkálati teendők közé tartozik. Ha feltalaj-vizeknek vízvezetéki célokra való felhasználása nem is kívánatos, mindazonáltal megfigyelésük az egyes helységekben igen fontos. A mélyépítkezések elvégzése (vízvezeték, csa-