Hidrológiai Közlöny 1946 (26. évfolyam)

Andor György: Előmunkálatok az országos ivóvízellátási program megvalósításához

Előmunkálatok az országos ivóvízellátási programm megvalósításához. 121 tornázás) szempontjából igen nagyjelentőségű a város különböző pontjain a talajvízszint ismerete. Ezért célszerű volna ha városaink elkészítenék a talaj vízállási térképüket és a tala j vízingadozást rendszeresen megfigyelnék. A talajvízszint ismerete a magasépítés szempontjából igen fontos, ugyanis vidéki városokban a lakások nagyrésze azért olyan nedves, mert a talajvizes helyeken is éppen úgy építkeznek, mint a száraz helyeken, holott az előbbinél a szigetelések elvégzésére különös gondot kellene fordítani. A parti szűrésű folyó- v. talajvizek tulajdonképpen szintén i'eltalajvizek, mégis azoktól eltérően teljesen más elbírálás alá esnek. A nagyobb folyók partjai és völgyei sok helyen jelenkori és diluviális kavics és homokos kavics üledékből épültek, amelyek bőségesen szolgáltatnak jó vizet, amiért is igen előnyösen használhatók fel ivóvízellátás céljaira. A folyóink partjait és a régi folyómedreket ugyancsak fel kell tárni, hogy szükség esetén ivóvízellátás céljaira felhasználhatók legyenek. Általában célszlerű volna a nagyobb folyók partjainak geológiai felépítését is nyilvántartani. A vízbeszerzési lehetőségek közül a legtöbb tennivaló azonban a mélyfúrású kutak terén van, amelyek különösen az alföldi helységek vízellátásában birnak jelentőséggel. E téren nem anynyira a mennyiségi adatokra — hogy hány mélyfúrású kút van az országban — hanem minőségi adatokra vagyunk kíváncsi ak. így szükségünk volna különböző helyeken fúrt kutak depressziós görbéire. Az összehasonlítások megkönnyítésére ezenkívül külön meg kellene adni minden mélyfúrású kútnál, hogy ötméteres vagy tízméteres depressziónál mennyi vizet szolgáltat. Meg kellene határozni a különböző mélységi szintű rétegdk vízszolgáltató képességét is. E célból az egyes kutak különböző mélységi szintű megcsapolásainaki mindenkor kiilön meg kellene állapítani a depressziós görbéit és ezáltal tájékozást szerezni vízbőségi viszonyairól. Szükség van továbbá a különböző szintű rétegek kémiai összetételére is. Ugyanis sok esetben előnyös volna a vas- és mangántartalmú, savas vagy más kémiai szennyeződésű vizek kikapcsolása, mert ezáltal a drága tisztítóberendezést meg lehetne takarítani. Sokszor még az esetben is, ha ennek következtében több kutat kellene fúrni. Ugyanis nem mindig a legtöbb vizet adó kút a legelőnyösebb, hanem az, amelyik a legjobb vizet szolgáltatja. Célszerű volna vizsgálat tárgyává tenni, hogy az alföldi nagy v íztartó azonos geológiai korú üledékeinek vízbősége és minősége hogy változik a különböző helyeken. Megállapítható-e valami törvényszerűség avagy nem. A kívánatos természetesen az volna, ha az alföldi földalatti víztartó hidrogeológiai feltárására, különböző helyeken azonos méretű kivitelű kutató fúrások eszközöltetnének, amelyek elsősorban tudományos célokra szolgálnának. Addig is azonban míg ilyen kutak létesülhetnek, a meglevő szakszerűen készített fúrások adatait kellene hidrológiai szempontból feldolgozni és nyilvántartani. Az alföldi földalatti víztartó medencében tárolt víz oly nagy kincs, hogy feltétlenül megéri ezt az áldozatot. Hiszen belőle az