Hidrológiai Közlöny 1946 (26. évfolyam)

Jolánkai Gyula: Hydrológiai kérdések a vízi utak tervezésénél

íolánkai Gyula. 97 séges mélységek előállítása a kisvízi szabályozás feladata. Kis­vízi szabályozást végrehajtani akkor lehet gazdaságosan, ha a folyó eséséhez és a meder anyagához képest elegendő vízmennyi­ség áll rendelkezésre. Ez a feltétel a Bodrog torkolatáig, vagyis Tokajig van meg. A kisvízi szabályozás a gázlók kisvízi medrének mesterséges összeszorításából és az összeszorított meder megfelelő — folyó természetével ellentétbe nem álló — kanyarulatokban való vezetéséből és a kanyaurlatok rögzítéséből áll. Az összeszo­rításra határt szab a talaj minősége, mert az összeszorított víz elragadó ereje nő. Ha a növekedés túl nagy, akkor a víz a sza­bályozó műveket alámossa, megsemmisíti és a meder újra elfajul A kisvízi szabályozáshoz jól kell ismerni a folyó vízjárá­sát, a meder geológiáját, a hordalékmozgást és a folyó termé­szetét a kanyarulatok vonalozása és a mederszélesség szempon ­jából. Hydrológiai alapokon épül tehát fel a legkényesebb mér­nöki művelet, a folyó-szabályozás. Elméletek, számítások és sza­bályok helyett itt a szemléletre, összehasonlításra és hosszú tapasz­talatra támaszkodva jönnek létre kristályosodnak ki az egyes folyókon a tervezési és építési szokások. Először a folyó egyénisé­gét kell tehát megismernie annak, aki szabályozni akarja. A folyó egyéniségéhez a hydrológiai viszonyokhoz alkalmazkodva fejlőd­neknek ki az építkezési módok is. A Tiszán az esésviszonyok és a lebegő hordalék mennyisége teszik lehetővé a gázló rendezések­nek iszapoló rőzseművekkel való elvégzését. Ennek az építési mód­nak olcsósága és eredetisége egyedül álló a maga nemében. A gáz­lórendező rőzseművek a folyási irányra rézsútosan elhelyezett rőzsesövényekből vagy rőzsesátrakból és rőzsekévékből karók­kal összeszegelt sarkantyúkból állnak. A rőzseművek se­bességcsökkentő hatására a Tisza vize leejti iszapját és így a gázlórendezés hatalmas feltöltési földmunkáját maga végzi el. A meder mélyítését szintén a folyó ereje hozza létre. Amint partjai az iszapolódás hatására összébb szorulnak, a megszorított víz mélyebb medret ás magának. Folyó-csatornázásra, a folyó vizének duzzasztókkal való lép­csőzésére akkor kerül sor, amidőn a vízmennyiség csekélysége, az esésnek nagysága, a meder geológiai viszonyai a kisvízi gázló­rendezéseket túl drágává, illetve a hajózás részére használhatat­lanná teszik. Magyarországon jelenleg 3 folyó csatornázása van folyamatban. Ezek a Kőrösök, a Sajó és Sió csatornázása. A há­rom közül a Siót kiválasztva — mert ez van kapcsolatban a fent ismertetett balatoni viszonyokkal — a hydrológiai kérdések az alábbiak szerint vázolhatok. A Siónál a vízmennyiség időszakon­kinti csekélysége okozza azt, hogy csatornázni kell. A Balaton feni ismertetett vízjárása miatt a nyári apadás idején a Sióba néha egyáltalán nem, máskor pedig csak kevés vizet lehet engedni. A Sióban a hajózás ilyenkor csak úgy lesz lehetséges, ha a vizet benne duzzasztókkal felduzzasztják. A duzzasztók helyének ki­osztása nulla vízhozammal, A ragyis vízszintes duzzasztási vízszí­nekre törénhetik. Ettől csak akkor lehetne eltérni, ha a Balaton nyáron át pl. a Murából vízzel volna táplálható és így a Sióba

Next

/
Thumbnails
Contents