Hidrológiai Közlöny 1946 (26. évfolyam)

Jolánkai Gyula: Hydrológiai kérdések a vízi utak tervezésénél

íolánkai Gyula. 97 séges mélységek előállítása a kisvízi szabályozás feladata. Kisvízi szabályozást végrehajtani akkor lehet gazdaságosan, ha a folyó eséséhez és a meder anyagához képest elegendő vízmennyiség áll rendelkezésre. Ez a feltétel a Bodrog torkolatáig, vagyis Tokajig van meg. A kisvízi szabályozás a gázlók kisvízi medrének mesterséges összeszorításából és az összeszorított meder megfelelő — folyó természetével ellentétbe nem álló — kanyarulatokban való vezetéséből és a kanyaurlatok rögzítéséből áll. Az összeszorításra határt szab a talaj minősége, mert az összeszorított víz elragadó ereje nő. Ha a növekedés túl nagy, akkor a víz a szabályozó műveket alámossa, megsemmisíti és a meder újra elfajul A kisvízi szabályozáshoz jól kell ismerni a folyó vízjárását, a meder geológiáját, a hordalékmozgást és a folyó természetét a kanyarulatok vonalozása és a mederszélesség szempon jából. Hydrológiai alapokon épül tehát fel a legkényesebb mérnöki művelet, a folyó-szabályozás. Elméletek, számítások és szabályok helyett itt a szemléletre, összehasonlításra és hosszú tapasztalatra támaszkodva jönnek létre kristályosodnak ki az egyes folyókon a tervezési és építési szokások. Először a folyó egyéniségét kell tehát megismernie annak, aki szabályozni akarja. A folyó egyéniségéhez a hydrológiai viszonyokhoz alkalmazkodva fejlődneknek ki az építkezési módok is. A Tiszán az esésviszonyok és a lebegő hordalék mennyisége teszik lehetővé a gázló rendezéseknek iszapoló rőzseművekkel való elvégzését. Ennek az építési módnak olcsósága és eredetisége egyedül álló a maga nemében. A gázlórendező rőzseművek a folyási irányra rézsútosan elhelyezett rőzsesövényekből vagy rőzsesátrakból és rőzsekévékből karókkal összeszegelt sarkantyúkból állnak. A rőzseművek sebességcsökkentő hatására a Tisza vize leejti iszapját és így a gázlórendezés hatalmas feltöltési földmunkáját maga végzi el. A meder mélyítését szintén a folyó ereje hozza létre. Amint partjai az iszapolódás hatására összébb szorulnak, a megszorított víz mélyebb medret ás magának. Folyó-csatornázásra, a folyó vizének duzzasztókkal való lépcsőzésére akkor kerül sor, amidőn a vízmennyiség csekélysége, az esésnek nagysága, a meder geológiai viszonyai a kisvízi gázlórendezéseket túl drágává, illetve a hajózás részére használhatatlanná teszik. Magyarországon jelenleg 3 folyó csatornázása van folyamatban. Ezek a Kőrösök, a Sajó és Sió csatornázása. A három közül a Siót kiválasztva — mert ez van kapcsolatban a fent ismertetett balatoni viszonyokkal — a hydrológiai kérdések az alábbiak szerint vázolhatok. A Siónál a vízmennyiség időszakonkinti csekélysége okozza azt, hogy csatornázni kell. A Balaton feni ismertetett vízjárása miatt a nyári apadás idején a Sióba néha egyáltalán nem, máskor pedig csak kevés vizet lehet engedni. A Sióban a hajózás ilyenkor csak úgy lesz lehetséges, ha a vizet benne duzzasztókkal felduzzasztják. A duzzasztók helyének kiosztása nulla vízhozammal, A

ragyis vízszintes duzzasztási vízszínekre törénhetik. Ettől csak akkor lehetne eltérni, ha a Balaton nyáron át pl. a Murából vízzel volna táplálható és így a Sióba