Hidrológiai Közlöny 1944 (24. évfolyam)
Pávai - Vajna Ferenc dr.: A víz élete a földben
30 PávaiVajna Ferenc dr. alatt álló, de egyébként gőz- és gáz-szegény passzív kőzetolvadék, az újabb környezeténél sokkal magasabb hőmérsékletű, passzív magma. Könnyen elképzelhető, hogy ez a többezer C. fok hőmérsékletű magmaoszlop újabb, hidegebb környezetéből további vízgőz és disszociált gáz tömeget izzaszt ki, amelyiknek feszítő ereje miegint kirobbantja a kráterbe visszahullott kőzettörmelékdngót s az erupciót megismétli. Az ekkor keletkezett vákuum helyére tovább nyomul felfelé a kőzetolvadék s ott a még hidegebb környezetben még jobban érvényesül az előbbi hatása és ugyancsak tufaszórásos etrupciók születnek, amelyek mindaddig folytatódnak, amíg a láva a kráter pereméig érkezik fel s ott a felszínközeli környezetből mozgása közben magába zárt vízgőzzel és egyéb gázokkal terhelten a kráter oldalán lefolyik és kihűlve erupciós kőzetté válik. Az azután egészen természetes, hogy a kihűlő eruptíV us kőzet a felszínen és a kráterben, a vulkán nyelében abszorbeált és keveredett gőzeit és gázait kihűlve leadja s okozója a közismert vulkáni utóhatásoknak, amelyek termékei azonban sohasem a magma tartozékai, hanem azokat csak az útjába ejtett litoszférából. a föld szilárd kérgéből vette át. Okfejtésünkből nyilvánvaló, hogy E. Suess értelmében magmából származó juvenilis víz nincsen s olyan a felszínre törő hőforrásokat nem táplálja, amint már arra többen reámutattak! Nyilvánvaló téves az az elgondolás, amelyik az ilyen fizikai adottságok között keletkezett és a felszínen levő, tehát hidratizált, bányanedvességet tartalmazó eruptivus kőzetek ásványtani és kémiai összetételéből következtet annak a magmának az összetételére, amelyből származtatja. Nyilvánvaló, hogy a mélységbeni magma útközben sok olyan kőzetalkatrészt olvaszthatott be és vehetett fel abszorbeáltán, vagy kémiailag vegyülten a litoszférán keresztül való és aránylag bosszú, néha véget sem érő (lakkolit) útja alatt, amelyek a kritikus hőmérséklet fizikai törvényszerűségéből kifolyólag a magmarégióban, az ottani hőmérséklet függvényeképen, szükségszerűen már hiányoztak belőle. Az elmondottak szemelőtt tartása magyarázza meg az erupciók folyamata alatt felszínre nem kerülő és a mélyben rendre kihűlő magmarészek és fészkek kőzetféleségeinek magmadifferenciációinak intrúziónak és injekcióinak kőzetmineműségét és mindazokat a folyamatokat, amelyeket az ércképződések eruptivus kapcsolatairól tudnunk kell. Mi sem természetesebb, mint egy fokozatosan kihűlő, beolvasztó, kontakt hatást előidéző, kőzetizzadmányokat, minerálizatöröket útnak indító lakkolittal kapcsolatosan az ércképző és más hidrotermális vonatkozásokat levezetni. Ha nem is azonos, de sokban hasonló, sőt kombinált a nagy mélységbe süllyedő hidrátizált eruptivus és üledékes kőzeteknek
