Hidrológiai Közlöny 1944 (24. évfolyam)
Pávai - Vajna Ferenc dr.: A víz élete a földben
A víz éíete a földbon 47 már nem lehet normális — 10.000-méter mélyen, vagyis 10-kilométerre a föld felszínétől (a föld sugara 6370.28-kilométer) kellene jelentkezzék, más szóval a föld szilárd kérgében már 10~km. mélységben, az uralkodó hőmérsékletre való tekintettel DÍZ nem lehet s annak alkatrészei már csak disszociált gáz alakjában foglalhatnának ott helyet. Mennyire van ez a hőmérséklet (374-C. fok) attól a hőmérséklettől (650—2000-C. fok) amelyben a felszínre Ömlő savanyú é,s bázikus eruptivus kőzetolvadékok megszilárdulnak ? Ezekből a fizikai tényekből önként adódik, hogy a "374-C• foknál jóoal magasabb hőmérsékletű kőzetoloadékokban, magmában, víz nem lehet, nincsen és hogy ameddig a felszínen volt hidrátizált kőzetek a tektonikus változások folytán 10-km. mélyre süllyednek a föld szilárd kérgében, minden fizikailag és kémiailag kötött vizet kénytelenek leadni. A föld szilárd kérgében levő hidrátizált kőzetekben helyet foglaló fizikailag kötött víz már a 100-C. fokot megközelítő hőmérséklet felé (3-km-en belül) felmelegszik és kiterjed: térfogata Meggyarapodik- Lefelé a nyomás nyilvánvalóan nagyobb, mint felfelé, tehát a térfogatában gyarapodott víz felfelé a föld felszíne felé vándorol a kisebb nyomás irányában. A mélyebben felforró víz vízgozie megint csak felfelé térhet ki enríek és a saját nyomásának. Ebben a vándorlásában a hidegebb kőzetekben kondenzálódva fokozatosan gyarapítja az előbbi térfogatában gyarapodott termális vízmennyiséget. Nyilvánvaló, hogy a víz forráspontja és kritikus hőmérséklete közötti hőmérsékleten jóformán minden hidrátizált kőzetben fizikailag és kémiailag helyelfoglaló víz (H 20) felfelé a föld felszíne felé vándorolni kényszerül s még mielőtt a felszínen és annak közelében hidrátizált kőzetek beolvadnának, azokban a fizikailag és kémiailag kötött vízből már csak disszociált hidrogén és oxygén maradhat. Ez a mérhetetlen menynyiségű termális vizek származásának egyetlen, a ma fennálló fizikai törvényszerűségekkel ellentmondásban nem álló magyarázata! Tehát minden más keletkezésre vonatkozó elmélet exakt tudományos alapot nélkülöz, amiből következik, hogy bányászásának mikéntje azokhoz nem igazodhat s annak korlátozása akár balneologiai, akár hőenergia szempontjából csak a többi ásványos kincsek (érc, szén, só, földgáz, pestróleum) bányászati törvényeken alapuló jogszokásaival vihető keresztül. A termális víz épp olyan fontos nemzetgazdasági tényező, mint a vas vagy földgáz. Balneologiai szempontból a magángazdálkodás keretében maradhat, de mint újabban felfedezett hőenergiaforrás mint az állam jövedelmét fokozó monopolium kezelendő, akár a só, vagy petroleum! Hogy a vizes oldatoknak a felszín leié haladó mélységből származó nyomása milyen nagy, az ú. n. vízhatlan agyajgrótegekkel
