Hidrológiai Közlöny 1944 (24. évfolyam)

Pávai - Vajna Ferenc dr.: A víz élete a földben

48 Pávai-Vajna Ferenc dr. szemben is, annak bizonysága az alföldi fúrások abnormálisan magas hőmérsékletű sós-föld igázás vize. Hajdúszoboszlón kerekem 1000 méter köriili mélységben édesvízi eredetű pannoniaipontusi rétegekben 70-C. foknál forróbb, több mint Uterenkint 4gramm oldott konyhasót tartalmazó sós-metángázos vizeket tártunk fel. A hajdúszoboszlói termális víz magas hőfoka, nagy sótartahna és abszorbeált metángáza arra vall, hogy ez a hőfok, ez a konyhasó és metántartalom natgyobb mélységből származik, ahol tényleg ezeket a miocén-oligocén konyhasós és metángáz anyakőzetéül szolgáló kőzeteket meg is találtuk, s abból a mélységből az abnormális vízhőmérsékletet le is vezethetjük. Ez a tény annak a bizonyítéka, hogy a nagy mélységi nyomásnak kitérni kényszerült sós-gázos magashőmérsékletű oldatok a vízhatlannak tekintett kevert és édesvízi iszaperedetű harmadkori agyagrétegeken keresztül is képesek a felszín irányában előretörni és nekik merőben idegen környezetben felhalmozódni. Eközben természetesen a nagy mélységből hozott hőmérsékletük egy részét a környező kőzeteknek átadják, azokat felmelegítik és az abnormális geotermikus gradiens magyarázatát adják anélkül, hogy kétségbeejtenének akkor, amikor az Alföldön a sós talajvizek után lájrv ártézi vizek alatt, nagyobb mélységben megint nagy keménységi fokú forró sósvizeket tárunk fel. — Ugyan hol van itt a régi felfogás szerinti, felszínről beszivárgó hidrosztátikus víz? Lépésről-lépésre logikusan követett elgondolásunk erősen érinti a közfelfogásban megnyilvánuló vulkánikus jelenségekről alkotott fogalmakat is. A vulkánikus „kitörések" bevezetői kisabb-nagyobb földkéregmozgások, földalatti morajok, gőz-, gáz- és kőzettörmelék (vulkáni hamu) exploziók, majd ezek megismétlődése után lávafolyások és ú. n. vulkáni utóhatások (solfatarák, fumarolák és mofetták). Az exploziók sokszor óriási magasságú és terjedelmű felhőiből hatalmas záporok csapódnak le, amelyek a kráterek szélein felhalmozódó kőzettörmeléket és vulkáni hamut nagy vastagságban terítik el a lejtők aljában. Ez a jelenség volna egyik bizonyítéka annak, hogy a vulkáni kitörésekkel kapcsolatosan rengeteig mennyiségű vízgőz eruptál s ez igaz is- Másodszor igaz az is, hogy a végre felszínre jutó és ott lefelé folyó láva vízgőz és más gőz-gáz keverékeket bocsát ki magából, tehát tényleg vízgőz tartalmú éppen úgy, mint a hosszabb-rövidebb ideig felszínen kihűlt és ott helyet foglaló lávából lett eruptivus kőzetek. Az utóbbi jelenséggel mindjárt végeztünk, mert hiszen köztudomású jelenség, hogy az összes föld felszínen levő kőzetek hosszabb-rövidebb idő alatt hidratizálódnak, fizikailag és kémiailag kötött vizet vesznek fel: bányánedvesek. A baj csak ott van, hogy a víz — nem