Hidrológiai Közlöny 1944 (24. évfolyam)

Pávai - Vajna Ferenc dr.: A víz élete a földben

46 Pávai-Vajna Ferenc dr. ei lerzolit — 16-grammot. A kiizzadt gázok térfogata a vizsgált kőziet térfogatának többszöröse. Hogy a felszínen képződő üledékes kőzetek fizikailag és kémiailag kötött vizet tartalmaznak, hidrátizáltak, bányanedvesek, láttuk nem kétséges. Hogy a felszínre kerülő vulkánikus, eruptivus kőzetek feltörés közbein és kihűlés után szintén fizikailag és kémiailag kötött vizet vesznek fel. hasonlóképen ismert tény. Hogy a földkéreg orogenetikusan sebzett pásztáin legalábbis, vastag, sokszor hosszú ideig felszínen volt és hidrátizálódott üledékes és eruptivus kőzetek az ott lezajlott tektonikai folyamatok alatt magas hőmérsékletű nagy mélységbe kerülhetnek, szintén tudott dolog. Nézzük meg ebből a szempontból a Magyar-Horvát tercier medence esetét. A mélyfúrások kétségtelenül bizonyítják, hogy ezeknek a medencében levő tercier üledékeknek az alapja olyan mezozoos és paleozoos régi hegység, amelynek pásztái csak fokozatosan fiatalabb és fiatalabb geologiai időben süllyedtek a mélybe s adtak alkalmat arra, hogy bizonyos hiányokkal a harmadkori üledékek tengerei elfoglalhassák helyükeit s ott szedimentációs üledékeiket lerakhassák. Nevezzük ezt az elsüllyedt hegységet akár a régiek elnevezésével Orientalisches Festland-nak, akár a fiatalabbakkal Tissiának, a szigethegységek tanúsága szerint a Magyar—Horvát medencébe egy a középső Alpeseknél idősebb, de valószínűleg hasonló magasságú, lekopott ősi hegységre kell gondolnunk Ma ennek az ősi hegységnek csúcsait a mélyfúrások tanúsága szerint, a harmadkori rétegek alatt általánosságban 2000-m. körüli mélységben találjuk meg. ami azt jelenti, hogyha valamikor csak 2—3000-m. átlagos felszínfeletti magassággal bírt, ma az akkori felszínnek megfelelő hegységtalp 4—5000-méter mélyre került, amiből önként adódik, hogy ennek az alámerülő kőzetoszlopnak litoszférikus alapja ugyanannyival olvadt be abba a régióba, amelyiket már kőzetolvadéknak nevezünk. A normális geotermikus gradiens arra tanít, hosry 3000-méter körüli mélységben már 100-C. fok körüli hőmérséklet uralkodik. A fizikából tudjuk, hagy а víz 100-C. fokon forr. de viszont tudjuk azt is, hogy a föld szilárd kérgében a nyomás a kőzetek fajsúlyával összefüggésben fokozatosan emelkedik. Bármilyen legyen azonban a föld szilárd kérgében a nyomás, az nem változtathat azon a törvényszerűségen, hogy a víz kritikus hőmérséklete 374-C. fok, mert a kritikus hőmérséklet más szóval azt jelenti, hogy ezen a hőmérsékleten felül hevítve a vizet, semmiféle nyomás alatt sem hozható többet sem gőz, sem cseppfolyós, sem szilárd halmazállapotba, hanem mindig csak disszociált gáz marad: tehát már nem víz. 374-C. fok hőmérséklet még normális geotermikus gradiens mellett is — pedig nyilvánvaló, hogy fokozódó mélységben ez