Hidrológiai Közlöny 1944 (24. évfolyam)
Vendl Aladár dr.: Budapest gyógyforrásai közös védőterületének tervezete
24 Ven dl Aladár dr. rás újból előtört; erre a Rudas- és'a Szent Imre-fiirdő forrásai iljból lényegesen megapadtak. Igen gondos eltömés után a régi állapot lényegileg újból viszatért. Az Erzsébethíd budai hídfőjének távolsága a Szent Imre-fürdő forrásaitól mintegy 250 méter. Kalecsinszky (12.) megfigyelései szerint a margitszigeti régi artézi kút vizének hőmérséklete 190S-ig átlag 0.7° C-vel csökkeni az 1867—1868 években mért hőmérsékletekhez képest. Utalt arra is», hogy a margitszigeti artézi kút vizében az oldott összes alkotórészek mennyisége csökkent. Tizeket a változásokat szerinte a városligeti (régi) artézi kút okozta. Véleménye szerint „bizonyosra vehető, hogy a városligeti kút hatását a többi hévforrás, is megfelelő mértékben megérezte." Mérések hiánya miatt nem tudjuk, hogy a városligeti régi artézi kút okozott-e változást a budai hévforrások hőmérsékletében. E kút napi vízmennyisége 737 ni 3 volt, azaz a budai források s a margitszigeti régi kút vízmennyiségének csak mintegy hetvenötöd része. A margitszigeti régi artézi kút vizének hőmérséklete 1908 óta 1923-ig nem változott, ami az egyensúly beálltával magyarázható. Emszt Kálmán dr. (13.) a m. kir. földtani intézet vegyésze a margitszigeti víz összetételében nem talált nagyobb eltéréseket a régibb (Than Károly-féle) elemzés eredményeitől. A Kalecsinszky elemzései alapján kitűnt változásokat nem tartotta lényegeseknek. A Rudasfürdő mellett 1932-ben fúrással fakasztott három meleg forrás Vígh Gyula (14.) szerint a közeli fürdők forrásaira — öt héten át végzett mérések szerint — nem volt hatással. Itt a feltárt víz igen kevés volt, összesen napi 250 m 3, a Rudasfürdő és a Szent Imre-fürdő vízmennyiségének mintegy hatoda. Megemlítem azonban, hogy ilyen, néhány hétig tartó mérés nem elégséges; éveken át folytatott rendszeres mérések adnak csak felvilágosítást. Az 1935-ben készült tabáni próbafúrások közül a Rudasfürdő mellett a Duna partján lemélyített fúrás azonnal hatással volt a Juventus-forrásra Weszelszky Gyula szerint, bár csak kis mértékben. Papp Ferenc megfigyelései szerint a Gellérthegy tövében levő új Hungária-forrás próbaezivattyúzásakor a Török-, Mátyás-. Gülbaba-forrás vize igen jelentékenyen a padi. Papp Ferenc a víz festésével a Császár-fürdő Török-forrása és Szikla-forrása között is összefüggést állapított meg. Ismeretes az összefüggés a Gellért-fürdő fórrá smedencéj ének vize és a barlangkápolna előtt létesített fúrás vize között is. Egymás közvetlen közelében lakadó források is meglehetősen függetlenek lehetnek egymástól alkalmas körülmények között.
