Hidrológiai Közlöny 1944 (24. évfolyam)
Vendl Aladár dr.: Budapest gyógyforrásai közös védőterületének tervezete
/ Budapest gyógyforrásai közös védőterületének tervezete. 25 H'eszelszky Gyula (15.) szerint a rudasfürdői Török-forrás bariangii regében két forrás fakad a dolomitból egymástól mintegy két méter távolságra. A bővebb vizű forrásban (Török-forrás) U eszelszky a víz tükrét egy méterrel magasabb szintben észlelte .mint a másik (Rákóczi-forrás) forrás víztükrét. Megállapította, hogy a meleg víz mállasztó hatására a dolomit a vízjáratok mentén széthullik dolomiilisztté. Kz a dolomitliszt nagy ellenállást iktathat a vízjáratokban a források közé. Ilyen kőzetliszt-felhalmozódások nemcsak a felszín közelében, hanem mélyebben is előfordulnak; ezek lényegükben eldu gulások megfelelő helyeken. Wenzelszky ezeknek a nagyobb mélységben levő dolomit-liszt kitöltéseknek fontos szerepet tulajdonított a rádium-vegyületek adszorbeálása szempontjából. Az ilyen kőzetliszt-kitöltések az eredeti egyensúlyi helyzet megbontására — pl. új fúrás létesítésekor — a járatokban levő víz mozgási irányának megváltozása következtében eredeti helyzetükből elmozdulhatnak. Ekkor megtörténhetik, hogy esetleg ú j, más eltömődések vaay- más összefüggések állanak elő. Igen nagy távolságban levő források és vízjáratok is összefügghetnek egymással. Igv a Szent Lukács-fürdői ..Malomíó" összefügg a légvonalban mintegy "5.5 km távolságban levő Rudasfürdő és Szent Imre-fürdő forrásaival. Stocker Lőrinc 1721-ben. Linczbauer Ferenc (16.) 1812-ben közölte, hogy a környékbeli források apadlak akkor, mikor építkezések miatt leengedték о tó vizét. Részletes mérési eredményeket közölt Molnár János (17.) a Malom tó 1819-ben és 1858-ban történt lecsapolásáról. Szerinte a tó lecsapolása után a ..kávéház szögletén" (a mai igazgatósági iroda alatt) és a „meggyógyultak épületének" közepén (mai Török-forrás), valamint az út alatt levő forrás, (timsós forrás) teljesen kiürült. Az alsóbb duzzasztott melegtó (nagyjában a mai iszapfürdő helyén) 0.05 m-t. a Török-forrás 0.09 m-t apadt. Kisebb mértékben apadtak az alacsonyabban fakadó források a Szent Lukács- és a Császár-fürdőkben is. A Rudas-fürdő forrása 0.47 m-t, a Király-fürdő forrása 0.04 m-t apadt. Mikor a Malomtó zsilipjét elzárták, a tó vizének 1.58 magasságánál a felsői melegforrások működni kezdettek. Szabó József (18.) lényegileg ugyanezen adatokat közölté. A Malomtó 1858-ban történt lecsapolásakor azonban a többi fürdők akkori tulajdonosai nem engedték meg a források részletes megfigyelését. Molnár János saját fenti észlelései alapján megállapította, hogy a Malomtónak március 11-től március 24.-ig tartó lecsapolása alatt a józsefhegvi forráscsoport (Szent Lukács és Császár-fürdő) forrásai közül több teljesen elapadt. A lecsapólás március 24.-én történt megszüntetése után március 27-én az eredeti állapot visszatért.