Hidrológiai Közlöny 1944 (24. évfolyam)

Vendl Aladár dr.: Budapest gyógyforrásai közös védőterületének tervezete

/ Budapest gyógyforrásai közös védőterületének tervezete. 21 lített dombok tövében a felső oligocén homokból lassan átszivárgó édesvíz vagy igen híg keserűvíz kerül a medencék morzsalé- kos agyagjába. Ez a víz a medencék belsejében nátrium- és magnéziumszulfáttal jobban telítődik s így keserűvíz válik belőle. Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy a főváros határá ba eső keserűvizes területek keserűvize a felszín közelében, nevezetesen a kiscelli agyag felső részében s esetleg a fölötte levő óholocén dunai üledékben foglal helyet. A vízben oldott sók magában a kiscelli agyagban keletkeznek a felszín közelében s nem nagyobb mélységből származnak. A meleg és langyos gyógyforrások közös védőterületének szükségessége és jelentősége. A székesfőváros gyógyforrásai földtani viszonyainak tárgyalásából kitűnt 1. hogy a meleg és langyos források vize nagyobb mélységből, az alaphegység kőzeteiből származik és 2. hogy a keserűsós-glaubersós források vize az előbbi forrásoktól független és csak a felszín közeléből, a kiscelli agyag felső zónájában levő talajvízből ered. A meleg és langyos források tehát közös eredetűek. Szemléltető módon kitűnik ez a közös származás az 1. ábrából is. A közös származás azonban a meleg és langyos gyógyforrások vizének kémiai összetételéből is önként következik. E források vize mind hasonló összetételű: mind földes alkalikus-hidrokarbonátos szulfátos vizek. Az igen nagy mélységből eredő Szent István-forrás vizében a szulfát-jelleg mellett erősen előtérbe jut a klór—jelleg is. Az összes források vizének főalkotórésze a kalcium- és a hidrokarbonát-ion, melyek mellett a magnézium-ion mennyisége is lényeges. A magnézium nagyobb mennyisége annak az eredménye, hogy a források vizei földalatti litjuk elée nagy részét a dolomitban futják meg. Feltűnő, hogy a városligeti két kút vizében, amelyek legmélyebbről erednek s legmelegebbek, a kationok közt a magnézium-ion ekvivalens százaléka kisebb a nátrium-ion ekvivalens százaléka nagyobb, továbbá hogy az anionok közt a hidrokarbonát-ion ekvivalens százaléka kisebb, mint a többi forrás vizében. Ezek a különbségek arra vallanak, hogy a városligeti melegvíz alkotórészeinek egy részét nem a dolomitból, hanem valamelyik, a dolomit alatt levő kőzetből oldotta ki. A józsefhegyi forráscsoport hidegebb forrásainak a vizében a mélyebbről jövő víz és a magasabban mozgó víz alkotórészei különböző arányokban keveredtek egymással; ezért összetételük s hőmérsékletük is tágabb határok közt ingadozik.