Hidrológiai Közlöny 1944 (24. évfolyam)
Vendl Aladár dr.: Budapest gyógyforrásai közös védőterületének tervezete
16 Ven d l Aladár dr. A keserűsós—glaubersós gyógyforrások földtani viszonyai. Ezek а gyógyforrások a Gellérthegytől délre és délnyugatra elterülő lapályon helyezkednek el a székesfővárosi területen. A keserűvizes teknők, vagy lapályok ó-alluviális denudációs területek. A keserűvizes kutak a következő három területen, csoportokban helyezkednek el: 1. A Lágymányos lapályának déli ré szén (átlagos t. sz. f. magasság 105 m), 2. az őrmező teknőjében (108 m t. sz. f.), mely a Dobogó-hegy s az őrmező-domb közt fekszik és 5. az őrsöd teknőjében (110 m t. sz. f.) a Dobogó-Őrsöd— és Pélerhegy között. A keserűvíz a kiscelli agyaghun foglaltatik, vagy (Lágymányos) a fölötte levő dunai üledékben is. A lágymányosi területen a kiscelli agyagot az óholocénban azon a területen folyt Duna hordaléka: homok, iszap, kavics borítja. Az Erzsébet sósfürdő területén a kutak 3.10—4.50 m mélyek. A fürdő főbejárata mellett levő kutak szelvénye a következő: felül 0.2—0.6 m vastag humuszos talaj, alatta mintegy O.ö m vastag réti agyag, mely 0.1—0.2 m vastag homokos, kavicsos rétegen,, az óholocén Duna hordalékán nyugszik. Ez alalt következik a kiscelli agyag, melynek felső része 2—2.15 m vastagságban sárga és morzsalékos, mélyebben azonban kék és tömött. Ez a szelvény helyenként kissé módosul: nevezetesen a mai Duna medre felé általában kissé vastagszik az óholocén dunai üledék; továbbá néhol a kiscelli agyag kissé mélyebben fekszik az agyag felszínének helyenkénti előforduló bemélyedése folytán Ekkor az agyag fölött levő dunai , üledék vastagabb. így pl. a fürdőtelep északi részén az egyik szelvény a következő: 0.3 m vastag humuszos réti agyag, alatta 0.4—0.5 m sárga, iszapos agyag, ez alatt 1.5 m apró kavicsos, finom homokos, sárga agyag, alatta cca 2 m finom, szürke csillámos homok. Ez alatt 0.5 m morzsalékos sárga kiscelli agyag, végül alul kék agyag. A kutak vize főleg a morz-alékos sárga kiscelli agyagban s a fölötte levő finom csillámos homokban levő talajvízből szármázik. Az Л с s<u lap-telep szelvénye lényegileg azonos az előbbiekkel. Pl: 0.7 ni réti agyag, alatta 0.92 m vastag muszkovitos, agyagos homok, majd 0.67 m vastag . csillámos iszap és 0.57 m vastag agyagos homok és kavicsos sárga agyag sok gipszkristállyal, mely még szintén az óholocén Duna üledéke. Végül ez alatt következik a morzsalékos sárga kiscelli agyag. A kutak keserűvize itt a morzsalékos kiscelli agyagban s a fölötte levő óholocén üledékben levő talajvízből ered. Az őrmező és az ürsöd teknőjét lényegében minden oldalról a felső oligocén képződmények veszik körül. Ezek itt főként' homokból s erősen alárendelten közbetelepedett homokkőrétegekből állnak. E homok fekvőjében a kiscelli agyag foglal helyet. ÉJNy
