Hidrológiai Közlöny 1944 (24. évfolyam)

Vendl Aladár dr.: Budapest gyógyforrásai közös védőterületének tervezete

/ Budapest gyógyforrásai közös védőterületének tervezete. í? felé mind a két teknő igen lankásan emelkedő völgy alakjában folytatódik az alaphegységig, h területek földtani felépítését a 4. és 5. ábra szemlélteti. E völgyek felső vízgyűjtő területe is kiscelli agyagból áll. melyet azonban helyenként lösz fed el. Л lösznél fiatalabb s azt részben eltakarja és a felszínen nagy területet borít az a durvaszemű, kevéssé koptatott, édesvízi mészkőből, szarukőtörmelékből s dolomitporból álló törmelék, mely a pleisztocén végén s az alluvium elején rakódott le a Széchenyi-hegy mészkőterületéről lerohanó vadvizek hordaléka alakjában. Vastagsága a Szt. Háromság mellett levő árokban 3—4 ni s itt közvetlenül a kiscelli agyagon nyugszik. A budaőrsi országúttól É-ra levő gerinceken is előfordul s végső nyoma a Dobogóhegy és az őrsöd dombján is megvan. Mind a két teknőt részint az ÉNy felől lefolyó csapadékvíz, részint a defláció mélyítette ki. Az erózió és az ENy felől fúvó szel hatására a felsőoligocén homok a két teknő területén az óholocén Duna legmagasabb vízállásának a szintjéig, azaz a kiscelli agyagig, elhordódott. Az agyag felső része tehát ki van téve a levegő oxidáló hatásának. Mind a három terület felépítése tehát olyan, hogy a kiscelli agyag közel van a külszínhez, vagy vele közvetlenül érintkezik Bár a kiscelli agyag helyenként vékony homokrétegeket is tartalmaz, egészében mégis impermeábilis. A felső néhány méter vastag része azonban a levegő oxidáló hatása következtében lazább, morzsalékos szerkezetű. Nevezetesen a kiscelli agyag mindig tartalmaz pirilet apró sziemcsék alakjában. A levegő és a nedvesség hatására a pirit oxidálódik. A pirit vastartalmából végeredményben limonit képződik, mely az agyagot sárgára festi. A pirit kéntartalma lényegében kénsavvá oxidálódik; a képződött kénsav a karbonátokra s az agyag könnyebben bomló szilikátjaira hat és szulfátok, főleg kalciumszulfát, magnéziumszulfát és nátnumszulfát keletkezik (7., S.) Ezek az átalakulások sematikusan a következő egyenletekkel fejezhetők ki: 2FeS

2 + 2H,Q + 7(X = 2FeSO, + 2H

2S0

4 A képződött kénsav a kalcitra hat: CaC0

3 + H.

2S0

4 = CaS0

4 + C0

2 + H

20 A képződött CaS0

4 vízben nehezen oldódik, ezért egy része gipsz (CaS0

4 . 2H

20) alak jában az agyagban kikristályosodik. A ferroszulfát tovább oxidálódik: 12FeSÖ

4 + 6H,0 + 30

2 = 4Fe

2(SC)

4)

3 + 4Fe(OH), limonit. A kiscelli agyagban levő dolomitszemcsékre a kénsav lénye gileg ugyanily módon hat. Ekkor azonban a kálciumszullat mel