Hidrológiai Közlöny 1943 (23. évfolyam)

Láng Sándor dr.: Karszthidrológiai megfigyelések a Gömör-Tornai karsztban

Karszthidrológiai megfigyelések a Gömör-Tornai karsztban. 51 mennyiség, annak ellenére, hogy a Styx részben a nem karsztos területek vizét is levezeti, sok kell, hogy legyen a hóolvadékos karsztvíz mésztartalmához képest. — Ezzel szemben, egészen más lehet a szénsavas mésztartalma és általában, a kémiai összetétele a mélykarszt vizeinek. Erre Lévártfürdő főforrása említhető, példa gyanánt. Vizében, melyhez kevés hévvíz keveredik, 0.361 g/l az oldott szénsavas mésztartalom, tehát, több, mint másfélszerese az előzőnek. (Fabinyi Rezső dr. elemzésie 1911-ben.) Mivel a mélykarszt vizének oldóképességét növeli a mélységi eredetű víz, gázok, a nagyobb nyomás és magasabb hőfok (7), feltehető, hogy ebből a talán már kissé langyosabb, oldatokat, gázokat (C0

2!) bőven tartalmazó, de a földfelszín felé közeledve, lehűlő és nyomás alól felszabaduló vízből csapódik ki a legtöbb mésztufa és bekérgezés (Sajókirályi, Szalonna, Méhész). Vannak azonban magasabb karsztos szintből fakadó források, ezek látszólag jóval több mésztufát termelnek (pl. Tornagörgő, Jablonca, Körtvélyes, Szádalmás forrásai). Ennek főleg az az oka, hogy a forrás nem az alluviális térség szintjében ered, hanem az ahhoz csatlakozó hegylábi lankán. így, a lefolyó víz a lejtőn széjjelterülhet és ki tud csapódni a benne oldott mésztartalom. A hegységek, karsztplatók peremén, vagy a nagy törésvonalakon felfakadó langyosabb karsztos források (Lévárt 13° C, özörény 13° C, Méhész 15° C, Sajókirályi 16° C, Szalonna 16° C, stb.) részben még a gázbuborékolás útján is (Méhész, Lévárt, Királyi) a mélyből felfelé törekvő juvenilis, vagy inkább profundus vizekkel (11) való gyenge keveredésre utalnak. A karsztvíz szintjének ingadozásai. A sekély- és átmeneti karszt egyes forrásainak szintingadozásáról az alábbi adatok számolnak be: a legmagasabb és legalacsonyabb vfzkilépés kb. távolsága forrás neve a legmagasabb és legalacsonyabb vfzkilépés kb. távolsága Evetes forrása 6—10 m Réti malom K-i fonása (Szádalmás) 8—10 m Sólyom forrás (Jablonca) 2—5 m Szalóci forrás (Szalóc) 15—20 m Nagykőpatak forrás (Szalóc) 10—15 m Jósvafő forrása (Kessler H. dr. adata) 12 m Egyébként, a vízszintingadozás mérve a vízgyűjtő tér kiterjedésé-