Hidrológiai Közlöny 1943 (23. évfolyam)
Dr. Mados László: A szikesedés és a víz
A szikesedés és a víz. 5 ' 1. sz. táblázat. Vármegye Évi átlaecsapadék Atlagcsa) adéK a \iztarolás időszakában mm Átlagcsapadék a vízfogyasztás időszakában mm Vármegye Évi átlaecsapadék Október November December Január Február Március OktóberMárcius Április Máius Cfi C •3 —) Július Augusztus Szeptemb. Április— i Szept. Békés 55i 44 44 43 32 31 36 230 51 53 72 53 52 45 326 Bihar 591 47 45 4t 34 33 .7 240 48 54 78 65 58 48 351 Csanád 577 45 45 40 35 34 40 239 53 57 77 54 50 47 338 Csongrád ... 571 45 43 43 34 32 39 '236 56 57 69 54 52 47 33b Hajdú 564 46 45 44 31 30 36 232 45 53 72 60 53 49 332 Heves ... 563 46 44 43 28 27 38 226 49 55 67 61 54 51 337 Pest 590 47 46 45 .-3 31 42 244 53 64 65 59 54 51 346 Szolnok 531 43 42 41 28 26 35 215 49 53 63 56 49 46 316 nek megfelelő nedvességet tartalmazza. A megelőzően termelt növény erre a határértékre szárította ki a talajt, addig a mélységig, ameddig gyökérzetével a talaj vízkészletét ki tudta használni. Ebből a nedvességállapotból telítődik fel azután a talaj az őszi és téli csapadékok hatására a vízkapacitásnak megfelelő nedvességtartalomra addig a mélységig, ameddig ennek az időszaknak a csapadékából futja. A telítődés felülről lefelé halad. Először tehát a legfelső talajréteg telítődik s azután fokozatosan terjed a beázás a mélyebb rétegek felé. Kísérleti adatok szerint a vízkapacitás értékének és a holtvíz tartalomnak különbsége 10 cm-es talajrétegekként 14—17 mm, átlagosan 16 mm csapadéknak felel meg. 1 Ez azt jelenti, hogy a Nagy Magyar Alföldön az évenként ismétlődő egyszerii beázás a 215—244 mm között mozgó átlagos téli csapadék hatására, átlagosan 130—150 cm mélységig terjed. Kivételesen csapadékdús téli félévben természetesen mélyebb beázás is érvényesülhet, a 2 m-nél mélyebben fekvő rétegek azonban csapadékvizet csak nagyon ritkán s csak nagyon kis mennyiségben kaphatnak. Az elmállás folyamán képződő vízoldható sóknak kb. 150—200 cm mélyre történő kilúgzódását tehát az Alföld mezőségi éghajlata is biztosítja. Főleg a Na-sók kilúgzódása tökeletes eddig a mélységig, mert ezekre a növényeknek nincsen szükségük, tehát számottevő mennyiségben a növények gyökérzete sem szállítja vissza a Na-sókat a talaj felső rétegeibe. Más lehetőség a felsőbb talajszintekbe való visszajutásukra pedig csak akkor adódna, ha időszakosan emelkedő talajvíz a kilűgzási folyamatot megzavarná » a lemosott sókat a felső talajszintekbe visszahozva az éghajlatnak megfelelő sóegyensúlyt a talajban megbontaná. Ilyen esetben természetesen a talajvíz sótartalma, tehát esetleg idegen származású só is szaporíthatja a felső talajrétegbe kerülő sók mennyiségét.
