Hidrológiai Közlöny 1943 (23. évfolyam)

Töry Kálmán: Árvíz és jégveszély

Árvíz és jégveszély. •25 ség a malária és a tífusz, nehéz a föld megművelése, lehetetlen az utakat rendben tartani, a közlekedés teljesen elakad, a forgalom megbénul. Tehát növény, állat, ember a vízborítástól egyaránt szenved. Nézzük már most, mi okozza az árvizeket? A belvizek oka, mint már említettem, a mentesített területre, illetve annak vízgyűjtőjére hullott csapadék s az elárasztás annál nagyobb, minél nagyobb a csapadék mennyisége, minél áthatlanabb a talaj, s minél kevésbbé működnek a levezető (belvízmentesítő) müvek, a csatornák és a szívóárkok, valamint a szivattyútelepek. A belvizekkel szemben a folyók kiöntéseinek és a fakadóvizeknek közös oka van: a folyó magas vízállása. A magas vízállást azonban ismét két körülmény okozhatja: a vízmennyiség növekedése, szaporodása, illetve a rendes vízlefolyás akadályoztatása. A folytonossági egyenlet szerint a folyó egy bizonyos keresztszelvényén az időegység alatt lefolyó Q vízmennyiség egyenlő annak a hasábnak köbtartalmával, amelynek alapja a nedvesített keresztmetszet F területe, magassága pedig a szelvényen át lefolyó vízmennyiség v középsebessége: Q = Fv. A F keresztmetszeti terület azonban felírható, mint az m középmélység és a ib középszélesség sorozata is F = mb és ezt behelyettesítve az előbbi ú. n. folytonossági egyenletbe és azt a vízmélységre megoldva kapjuk, hogy b v Ha ebben a képletben a víz középsebességét állandónak tételezzük fel, akkor a vízállás annál magasabb, minél több víz folyik le az időegység alatt. A lefolyó vízmennyiség pedig elsősorban a csapadék nagyságával, továbbá a terep esésével egyenes arányban, a talaj áteresztő képességével és a terepnek növénnyel borított állapotával fordított arányban növekedik. Egy erdőirtás pl. erősen növelheti a vízhozamot, de a lemosott hordalékot is, aminek más kedvezőtlen hatása is van. Emelkedhet azonban az m vízállás akkor is, ha a vízhozam állandó értéke mellett a középsebesség csökken. Ha valamely akadály a víz lefolyását zavarja, a sebesség mérséklődik, s mivel felülről az időegység alatt nagyjában ugyanannyi vízmennyiség érkezik (a tárolástól eltekintve), annak csökkent vízsebesség mellett nagyobb keresztszelvényre van szüksége. Mivel pedig a keresztszelvény oldalirányban nem igen tud növekedni, a víz kénytelen szelvényét felfelé bővíteni, tehát a