Hidrológiai Közlöny 1943 (23. évfolyam)

Dr. Mados László: A szikesedés és a víz

A szikesedés és a víz. 17 ' 5. sz. táblázat. A megfigyelés helye és éve Csapadék a víztárolás időszakában m/m Csapadék a vízfogyasztás időszakában m/m A megfigyelés helye és éve Október November December Január Február Március összesen Április Május Június Július Augusztus Szeptember Összesen HortobágyHaiastó 1935—36... 24 35 54 30 60 22 225 36 111 61 38 31 84 361 193 —37... 121 18 9 25 12 52 237 72 61 68 47 75 43 366 1937—38... 9 75 50 43 11 7 195 43 66 43 68 119 14 353 1938—39 62 13 39 21 5 74 214 12 104 57 27 73 41 314 1939—40... 117 40 9 50 40 39 295 50 99 135 71 61 36 452 1940—41... 101 51 20 32 35 50 289 100 40 65 88 70 47 410 1941—42... 45 45 16 39 31 14 190 45 62 56 26 57 15 261 1942—43 .. 52 42 8 16 51 4 173 — — — — —. — — Polgár 1935-36... 23 32 38 38 71 17 219 45 92 59 39 22 95 352 1936-37... 134 25 7 31 20 75 292 57 39 90 49 66 45 346 1937—38... 10 93 56 47 10 8 224 30 84 14 65 118 8 319 1938—39... 58 23 52 18 4 81 239 7 94 75 26 53 67 322 1939—40 .. 120 42 12 62 66 43 345 35 106 102 68 95 46 452 1940—41... 73 55 21 41 37 54 281 90 67 69 50 89 50 415 1941—42... 53 40 12 57 34 14 210 55 92 50 63 71 10 341 1942 - 43... 41 42 20 15 51 5 174 — — — — — — — Az 5. sz. táblázot-nak a polgári és Hortobágy-halastói csapadékviszonyokra vonatkozó adatai alapján megszerkeszthetjük az ott található talajok vízforgalmát az 1936—42. évekre, éppen úgy, hogy azt a mezőhegyesi talajra vonatkozólag tettük. A táblázat adatait a M. kir. Meteorológiai és Földmágnességi Intézet szíves közlése alapján állítottuk össze. Az idevágó görbéket a 2. sz. ábra tünteti fel. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy feltüntetett görbék éppen a talaj szikessége miatt, a már ismertetett okokból nem fedik a mai tényleges állapotot, hanem arra nézve nyújtanak felvilágosítást, hogy milyen lehetett a vízforgalom a szikesedést megelőzőleg, ill., hogy a hidrológiai folyamatok milyen összjátéka érvényesült a talaj elszikesedésében. Láthatjuk, hogy a szárazabb jellegű esztendők során a kapilláris víznek és a csapadékvíz által beáztatott rétegeknek az érintkezése csak 150 cm körüli mélységben mutatkozik. Ezekben az esztendőkben tehát a talaj felső, legalább 100—120 cm mély rétegében a beázás és kiszáradás évről-évre zavartalanul érvényesülhetett s ezzel kapcsolatban vízoldható sók is kilúgzódhattak a kétféle származású víz érintkezési határára. Viszont a nedves évjáratokban a talajvíz felemelkedésével a legfelső talajréteg is kapilláris, tehát felfelé irányuló vízmozgás behatása alá kerül. Ebben az állapotban tehát nemcsak, hogy kilúgozás nem következhetett