Hidrológiai Közlöny 1943 (23. évfolyam)
Dr. Mados László: A szikesedés és a víz
12 Dr. Mados László. a magasságig is eljuthatott. Bizonyítja ezt ezenkívül a már 90 cm mélység körül kimutatható sófelhalmozódás és szikesség is. 4 Ilyen felszínhez közelebb eső rétegeiben szikes jellegű mezőségi talaj természetesen az Alföld más vidékein is olykor nagy kiterjedésben található. A M. kir. Földtani Intézet országos talajtérképezési eljárása során az átnézetes talajismereti térképek ezeket a területeket Kreybig 5 nyomán sekély termőrétegű talajoknak tüntetik fel. Ezek a talajféleségek már mintegy átmenetet képeznek a felső rétegeiben is alkalizálódott valódi szikes talajokhoz. Alkalizáció alatt 'Sigmond nyomán a talajkolloidok adszobcios Natelítettségére vezető folyamatot értjük, mely a talajnedvesség Na-só koncentrációjától függően érvényesül kisebb vagy nagyobb mértékben. A szikesség lényegét illetőleg a vélemények ma már teljesen egybehangzóak. 'Sigmond az idevágó jelenségeket és az adszorbciós Na-telítettség hatását annakidején talajokon és laboratóriumi készítményeken, ú. n. mesterséges zeolitokon egyaránt részletesen tanulmányozta és ' Sigmond-nak köszönhetjük a szikesek adszorbciós telítettségi állapotára vonatkozó, első részletes szelvényvizsgálatokat is. u Kutatásai alapján nyilvánvaló, hogy a szikes talajok kedvezőtlen tulajdonságait aira lehet visszavezetni, hogy azokban a talajkolloidok felületein lekötött kationok között a Na-ion a minimálist meghaladó mértékben van jelen. 12—15 egyenértékszázalék nátrium az adszorbeált bázisok között már határozottan szikes sajátságokat kölcsönöz a talajnak. 7 Ez a mennyiség tekinthető tehát annak a határnak, amelyen túl már szikes talajjal vagy talajréteggel van dolgunk. Hangsúlyozzuk azonban, hogy ennél kisebb mérvű Na-telítettség is már észrevehetően befolyásolja a talaj viselkedését a 100%-osan; Ca-al telített talaj tulajdonságaival összehasonlítva. 8 A talaj szikességét tehát az adszorbeált nátrium okozza s az adszorbeált Na jelenlétének természetesen előfeltétele, hogy a talaj Na-sók közvetlen behatása alatt álljon. Ez a hatás a sós-sziikes talajokban vagy talajrétegekben ma is érvényesül. Vannak azonban olyan szikes talajok is, amelyeknek felső, szintén szikes rétegei sókat nem tartalmaznak. Ezeknek esetében tehát az egykor ható Na-sók későbbi kilúgzódásával kell számolni. Kétségtelen, hogy legalább is a múltban a szikes talajoknak egész szelvényükben Na-sókat kellett tartalmazniuk és a szikes talajok képződése körül folyó s lezártnak ma sem tekinthető vita elsősorban a sóhatás magyarázatára vonatkozik. 'Sigmond a szikes talajok keletkezését a Na-sókat tartalmazó oldatok folytonosan ismétlődő behatásával magyarázta. Ez a magyarázat kézen fekvő, mert tudjuk, hogy a szikesedés alapreakciója: Na O Ca + Na 2S0 4 ~> o M a + CaS0 4,
