Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Salamin Pál: Tanulmány a hazai belvízrendezésről

I anulrnány a hazai belvízrendezésről 97 Ennek részleteit a talaj vízgazdálkodásánál letárgyaltuk, így csak annyit említünk meg, hogy a VK-ig való tározás 80—90%-ban (növények és talajok szerint) a termelés szempontjából hasznos tározás. Az eddigiekhez hasonlóan beszélhetünk VK jellegű tározásról (8. ábra). A felületen tározolt (dT

3) vizek jég, hó és felszíni vizek alakjában jelennek meg. A hó felhalmozódása jó vízlevezetésnél és megszervezett víztározásnál hasznos. Rossz talajoknál (nem tározó képeseknél) és rossz belvízlevezetésnél azonban nagy mennyiségben óriás károkat okozhat. Emberi erővel csak kisebb jellegű, helyi felhalmozódásokat lehet megakadályozni, s így adottságnak kell tekinteni. A felszíni vizekben történő tározódás minden esetben káros, mert a talajélet megszűnésére, a talaj savanyosodására vezet (felszíni jellegű tározódás, 8. ábra). A felszíni tározás történhet: 1. természetes úton, a mélyebb lapokban összegyűlő felületi és csapadékvizek révén; 2. mesterséges úton, a szivattyútelepek kis teljesítménye miatt alkalmazandó fokozatos terület elzárás révén. A felszíni tározás mennyiségi meghatározása költségesen bár, de megoldható. A leírt hósürűségmérések elég jó képet adhatnak a belvíz előrejelzésénél, az olvadásra és lefolyásra kerülő vízmennyiségekről. A felszíni vizek megbecsülése gazdaságosan csak légi felvételek készítése útján történhet. A nyílt vízfolyásokban és a tavakban tározódó vízmennyiségek (dT

4) meghatározása viszonylag a legkönnyebb feladat. A vízállásmérések és vízmennyiség mérések erre pontos választ adnak. A nyilt jellegű tározott vizek hasznos vagy káros voltát a talajvízzel való összefüggésük adja meg. (Nyilt jellegű tározott víz, 8. ábra.) A vízgazdálkodási egyenletet felhasználhatjuk a belvízkérdés megoldásánál, ha egyrészt meghatározhatjuk az ismertetett tagokat és ha másrészt a belvízlevezetés szempontjából fontos időszakokra végezhetjük el e meghatározást. 1. Az egyes tagok gyakorlati meghatározása megkívánja, hogy a vízgazdálkodási egyenletet egységes vízgyűjtő területre vonatkoztassuk. Az egységes vízgyűjtő terület felvétele, a vízgazdálkodási egyenlet kiértékelhetősége és minden vízi munkának ezen a területen, teljes összhangban való elvégzése és a létesítendő művek gazdaságossága, eredményessége miatt elengedhetetlenül szükséges. Kiemeljük itt, hogy a belvízrendezés tökéletes megoldása csak összefüggő, egységes vízgyűjtő területen oldható meg. Ezért a tökéletes belvízlevezető rendszer bemutatásánál feltételezzük a rendezendő terület egységét. 2. A belvízlevezetés szempontjából legjelentősebb időszakok, ame-