Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Salamin Pál: Tanulmány a hazai belvízrendezésről

86 Salami n Pál vízkészlet változást az érkező és távozó vizek különbségeként. Az egyenlet ezen tulajdonsága alapján vizsgálva végig egyes tagjait, rámutathatunk a belvizek keletkezésének okaira, a helyes megoldás alapelveire és a gyakorlati végrehajtást elősegítő eszközökre. Mielőtt rátérnénk ezekre: megvizsgáljuk a vízgazdálkodási egyenlet minden egyes tagjának szerepét az általános vízgazdálkodásban, meghatározási módját és a belvízképződésre való hatását. Ez a részletes tárgyalásunk azonban csak annyiban tér ki az egyes elemek méltatására, amint azt a modern tudományos kutatás legújabb eredményének ismertetése, vagy a későbbiekben felépítendő belvízjavító rendszer megértése megkívánja. hasznos tározódás V ' érhezó víz távozó viz káros tározódás C, csapadék ÓT tarozot víi keszletének valiozúsa C, nem merheti csapadék dj talajvíz készletben H, Ei hozzafohjas, elfoltjas nyílt vízióig sokban C/7T termőtalaj hézagaiban Hi E

t ' felületi vízként Cl /

3 talaj felszínén (hójég.stb) H

} Ej ' ' földalatti vízként Q A iV® vizekben H* ' karsztvizektől A karos tározódás H

s ' mélyből feltörd vizekbit h hasznos tározódás R párolgás talajról R P^olgós növényekről f* ' szabad vízfelületekről K k*

m,ai köhi5e

k 4. ábra. A csapadék (C

x) az érkező víz egyik legjelentősebb része s igen gyakran az összes tagok elhanyagolhatók mellette a vízgazdálkodási egyenlet baloldalán, amint az 5. ábra mutatja. Az érkező vizet ez esetben csapadékjellegűnek nevezzük. Eloszlásában és mennyiségében emberileg nagyobb mértékben nem befolyásolható s így uralkodó adottságnak kell tekintenünk. A jobb vízgazdálkodás érdekében tehát csak a felhasználást vagy az elvezetést javíthatjuk. Ezt a javítást nagyon megnehezíti az, hogy a csapadék mennyiségének és eloszlásának jövőbeli alakulása ismeretlen, s így a tervezést a mult adatai alapján kell elvégezni. A száraz és nedves évek váltakozása s így a lehullott csapadék évi