Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Salamin Pál: Tanulmány a hazai belvízrendezésről

I anulrnány a hazai belvízrendezésről 87 mennyiségének változása bizonyos szabályosságot mutat, amely ingadozásban nyilvánul meg úgy, hogy állandó száraz, vagy állandó nedves időszak nem alakul ki. A belvízveszély megelőzése szempontjából értékes adat lenne a következő év, vagy évek csapadékjellegének jóslása, ez azonban a fenti szabályosság alapján még nem oldható meg. A legújabb kutatások szerint az éghajlatváltozást és ezzel a csapadék szekuláris menetét a napsugárzás változásai befolyásolják, s ezért ezen menetet a napfoltok viszonylagos számának változásával hasonlítják össze. Az eredmények értékesek bár, mégis a gyakorlati vízrendezés számára nincs még teljesen használható alakjuk. Megemlítjük, hogy e kutatások is hozzájárulnak azon sokat hangoztatott tétel megdöntéséhez, hl .érkező viz"megoszlása a&jeHegú ä,H,jellegű c.,^ jellegű d^ jellegű •a.HjeHegu (csapadékos) (nyílt) (felszíni

) (földalatti) (karsztos) Cs, Csapadék m'/t H, Hozzáfolyas nyílt viz folyásban m'/t Hi . felületi vízként m'/t Hj . földalatti vizekből m'/t K • karszt vizekbói rft S.abra hogy a nagymértékű ármentesítés és lecsapolás megváltoztatta az éghajlatot, csökkentette az évi csapadékmennyiséget és így az Alföld kiszárításához vezetett. A belvízrendezés végrehajtásához — mint említettük — a mult. adatainak ismerete, illetve azok bizonyos csoportosítása szükséges. A lehullott vízmennyiséget kifejlesztett esőmérő állomás folytonosan méri s így azt a belvízveszély szempontjából gyakorisági táblázatokban foglalhatjuk össze. A gyakoriságok kimutatása kiterjed'a következő kérdésekre: 1. Hosszabb idő alatt lehullott nagyobb csapadékmennyiségek (melyek belvizeket okozhatnak) bizonyos időn keresztül hányszor fordultak elő, milyen sűrűn követték egymást és milyen vízmennyiségek hullottak le a kérdéses területre? En-