Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Dabis László dr.: A víz bakteriológiai vizsgálata

A víz bakteriológiai vizsgálata 65 lerséges szürőműveknél a gelatinaszám emelkedése magában — colilelet nélkül is kifogás tárgyát kell, hogy képezze. Természetes partszüréses folyótalajvízmüveknél viszont csak a hydrológus adhatja meg a bakteriológiai lelet értelmét, ha megállapítja, hogy talajvíz emelkedésénél a folyó felöl vagy a szárazföld felöl történik-e beáramlás a kutakba. Utóbbi esetben, — ha a szárazföldi védőterület nincs megművelés alatt, — a coli-lelet jelentősége kisebb, mint megelőző esetben. Ilyenkor játszhatik fontos szerepet a colicsoport típus elkülönítése. Forrásoknál és forrásmüveknél a fekális és nem fekális coli elválasztása döntő fontosságú lehet. A véleményezés természetesen sohasem lehet sem egyoldalú lelet, sem szabvány kérdése. Ezt a helyszíni szemle, a vegyi, bakteriológiai és planktonvizsgálat alapján kell mérlegeilni. A közel jövőben megjelenő magyar szabvány csak egységesíti az eljárás módját, de senkinek sem akarja megkötni a kezét. Nem a halott szám, hanem az élő természet s az azt figyelő értelmes ember határoz. Azt pedig, hogy a bakteriológiai lelet, — kivéve a kórokozó kimutatást — a legtöbb esetben csak igen fontos adat és intő vagy megnyugtató jel a higiénikus vagy hidrológus számára, azt ezen a helyen felesleges hangsúlyozni. * Me Crady Canad, J. Publ. Health 9,201. 1918. • Hos Kins Publ. Health Repts 49,393. 1934. S