Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Dabis László dr.: A víz bakteriológiai vizsgálata

A víz bakteriológiai vizsgálata 61 a keletkező fémsulfid következtében barnásfekete színűek. A kísérő bélbaktériumok versenyének visszaszorítására a táptalaj brillantzöldet tartalmaz. Evvel az empirikusan összeállított táptalajjal, melynek hatás mechanizmusa a szerzők előtt is nagyrészt ismeretlen volt, az angol és holland bakteriológusok (Houston, Ruys) tífusznak fertőzött vízből való tenyésztésénél olyan eredményeket értek el, melyek hatása alatt arra a megállapításra jutottak, hogy a Wilson—Blair-féle táptalajon a vízben valóban jelenlevő tífuszt minden esetben ki lehet mutatni. Kétségtelen, hogy evvel a táptalajjal, illetőleg annak módosításával (0.2%o cystin hozzáadás, Vietorisz) továbbá annak a bonyolult oxydatios-reductios hatásmechanizmus tisztázása utáni teljes újjáalakításával (Lovrekovichféle bismuth-sulfit agar) a magyar bakteriológusoknak (Joós, Hernádi és Nosztóczy, Rausch, Páter) a vízből jóval többször sikerült újabban typhus vagy paratyphus baktériumokat kitenyészteni, mint eddig. Érdekes azonban, hogy a paratyphus tenyésztése vízből még tífuszfertőzések kapcsán is jobban sikerül, mint a tífuszé és jobban sikerül a szennyvízzel fertőzött tehát már felhígult vizekből, mint magából a szennyvízből, ahol a rothasztó és erjesztő saprophyták tömege, továbbá planktonhatások hamar elpusztítják a typhusbaktériumokat. De nem utolsó sorban szerepelnek itt fajlagos bakteriopliag hatások is, amint erre a csapi typhus fertőzések kapcsán Páter rámutatott. Negatív typhus leletek esetén tehát fajlagos typhusbakteriophagok mennyiségi többletének kimutatása egyébb bakteriophagokkal szemben szintén hozzájárulhat a kérdés tisztázásához. A typhustenyésztés vízből tehát még a tenyésztési technika további fejlődése mellett is a természeti viszonyok bonyolult össziejátszódásából adódó lehetőség maradt, melyen főként a nagyszámok törvénye uralkodik. Sohsem szabad felejtenünk Kabrhel megállapítását, hogy a typhusos bélsárban kb. 1000 coli bacillusra esik egy typhus bactérium, choleras székletben pedig legtöbbször a cholera tiszta kultúrájával van dolgunk s főként ezek a durva mennyiségi viszonyok magyarázzák, hogy miért könnyebb vízfertözés esetén a vízből cholerát tenyészteni, mint typhust. A colicsoport kimutatása, mint szennyjelző baktériumé tehát a typhus tenyésztés technikai fejlődése mellett is meg fogja tartani nehezen elismert jelentőségét. Végül a bakteriológiai határértékekről kell megemlékezni. A magyar szabvány úgy rendelkezik, hogy coli bacillus jelenléte miatt akkor emelünk kifogást a vizsgált vízzel szemben, ha fentebb részletezett vízmennyiségekkel beoltott 5 cső közül két vagy több csőben mutatható ki coli bacillus, ami azonos avval, hogy a vizek származásuk szerint előírt mennyiségeiben csak 1 colibacillus engedhető meg, de 2 már nem. Pl. szűrt és chlorozott vezetett vízben 250 cm'-ben, nem kezelt vezetett vízben 50 cm'-ben, egyes kutaknál 5 cm'-ben nem kifogásolunk 1 colit azaz 1 colibacillus jelenlétére utaló sav és gáz-