Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)
Dabis László dr.: A víz bakteriológiai vizsgálata
64 64 Dr. Dabis László képződést mutató erjesztőcsövet, de két csövet azaz 2 colit ezekben a mennyiségekben már igen. A magyar szabvány tehát megegyezik az amerikai szabvánnyal a coli mennyiségének kifogásolása szempontjából, csak pontosabban határozza meg az ivóvizek egyéni jellege szerint, hogy a kifogásolás alapját képező 2 coli milyen vízmennyiségben nem fordulhat elő. A fennebb a francia és olasz szabványokban, továbbá a német javaslatban említett colimentesség fogalma arra az esetre vonatkozik, ha a colititrálást egy sorozatban egy-egy csökkenő vízmennyiséggel (pl. 100, 50, 25, 10, 1, 0.1 cm 3) ejtem meg s megjelölöm azt a vízmennyiséget melynek negatívnak (colimentesnek) kell lennie (pl. 100 v. 50 cm 3). A megítélésnek ezt a módját a század elején legelőször Houston alkalmazta a Iondoni vízmű ellenőrzésénél s utána az európai kontinens nagyvárosai majdnem mindenütt ezt a módszert alkalmazták napjainkig s csak a vízmennyiség nagysága változott, amely mellett a colimentességet megkívánták, rendszerint azonban 100 cm 3 volt. Az angol szabvány azonban mint fennebb már láttuk e helyett az amerikai vízstatisztikusok által kidolgozott 100 cm 3-re vonatkozó coliszámot írta elő, melyhez a következő meggondolás vezetett. A folyékony táptalajokon a cm'-kénti coli számot valóban nem lehet megadni. A szilárd elektív táptalajokon megadott ú. n. direkt coli szám, melyet vagy nagyobb vízmennyiség elpárologtatása után nyert üledéknek táptalajra szélesítésével, vagy kisebb vízmennyiségnek Endo gelatinalemez öntésével nyernek, — csak látszólag megbízhatóbb, valójában körülményes módszer. Ezért az amerikai vizstatisztikusok a folyékony táptalajokban valószínűség számítás alapján állapítják meg az ú. n. valószínű coli számot, abból a feltevésből indulva ki, hogy a colititer vagyis az a legkisebb vízmennyiség, ami mellett az előzetes próba positiv, legalább 1 coli bacillust tartalmaz s ebből a térfogategységre, mondjuk 100 cm'-re a teljes colitartalom megközelítő pontossággal számokban kifejezhető. A számításhoz egy sorozat coli próba szükséges azonos és különböző vízmennyiségekkel, amelyekre egy a valószínűségi számítás alapján összeállított táblázatból nyert adatokat alkalmazzuk. Ha pl. egy 0.01 cm 3-tő! 10 cm 3-ig terjedő sorozatunk van és csak a 10 cm'-s tejcukor-bouillon cső pozitív a többi nem, akkor 100 cm 3-ben 10 coli van, ha a 10 cm'-es és 1 cm'-es cső is pozitív, akkor 100 cm'-ben 100 coli van, ha 10-től 0.01 cm s-ig minden cső pozitív, akkor 100 cm'-ben tízezer coli van. A coli vizsgálathoz jelenleg már nemcsak ilyen emelkedő vagy csökkenő sorozatokat használunk, hanem az előírt nagyobb vízmennyiségeket különböző csövekben osztjuk el, továbbá a colititrálás megejtésére több azonos és különböző vízmennyiségből álló erjesztő próba csoportokat alkalmazunk. Legcélszerűbbnek vagy az azonos mennyiségekből álló ötös (5X10 v. 5X50 v. 5X1 cm') vagy a különböző mennyiségekből álló
