Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Dabis László dr.: A víz bakteriológiai vizsgálata

A víz bakteriológiai vizsgálata 59 próba beállításával legtöbbször 24 vagy 48 óra után már vélemény mondható a vizsgált vízmintáról. A további elkülönítésben a szerző szerint főként a Voges—Proskauer és methilvörös próba játssza a legfontosabb szerepet. Hogy ez a javaslat lesz-e az eljövendő német coliszabvány alapja, azt csak a jövő fogja eldönteni. Ilyen kettős presumptív testet (Eijkinann és Bulir) használ, de mindkettőt 46°-on a német állami közegészségügyi intézet és a berlini vízművek bakteriológiai ellenőrzése is. A megjelenés alatt álló magyar vízszabvány abban különbözik az eddigiektől, hogy nagy gondossággal a vizek eredete szerint állapítja meg a colimeghatározás és értékelés céljaira a feldolgozandó vízmennyiségeket, hogy a túlzott általánosítás hibáit már eleve kikerülje és egyúttal megfeleljen azoknak az adottságoknak, melyek országunk igen eltérő vízellátási viszonyaiból származnak. A magyar szabvány szerint három esetben kell vízvizsgálatot végezni: 1. a víz szennyezettségének, 2. fertőzöttségének megállapítására, 3. a víz folytatólagos egészségügyi ellenőrzésére. Az ivóvíz vizsgálat jellege kétféle lehet: tájékoztató és részletes. A tájékoztató vizsgálatot minden ivóvíznél el kell végezni, kivéve a vízművek vizét és az ásványvizeket. A tájékoztató vizsgálatnál a víz eredésének megfelelő mennyiségből (0.005—25 cm'-ig) colititert kell meghatározni, azaz az előírt vízmennyiséget öt csőre elosztva fuchsinos indikátorral ellátott tejcukros húslevesbe kell oltani 37°-on 24 óráig, negatív esetben legkésőbb 48 óráig kell tartani sav- és gázfejlődés észlelése céljából és a gázképzést mutató tenyészetekkel Endo-Iemezeket kell oltani és 24 órás tenyésztés után meg kell figyelni, hogy típusos fémfényíí telepekben történik-e a növekedés. A magyar szabvány tehát egy vizsgálattá foglalja össze az amerikai szabvány feltételes és részben bizonyított próbáját és így kiküszöböli a feltételes próbák legfontosabb hiányosságát, hogy mintegy látatlanban egy savtermelő és erjesztő titerből vonjunk le következtetéseket. Ezt a próbát alkalmas időben beállítva szennyezett vizek esetén már 36 óra alatt is eredményt lehet mondani. A tájékoztató vizsgálatnál nem kell baktériumszámolást végezni. A különböző vizsgálandó vizek előírt mennyisége a következő: pozitív artézi kútból 25 cm* (5 X 5) nem mély kút és egyéb természetes ivóvíz 5 cm

1 (5X1) forgalomban levő szikvíz 5 cm' (5X1) fogyasztásra és közvetlen hűtésre szánt mesterséges jég (és vizének) 25 cm* (5 X 5) fogyasztásra szánt természetes jég 5 cm' (5X1) közvetett hűtésre szánt jég 0.005 cm' (5X0.001) A szikvíz és mesterséges jég készítésére használt vizeket származásuknak (vízvezetéki víz, kútvíz) megfelelő mennyiségben kell vizsgálni.