Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Mazalán Pál: Egyes hidrológiai és műszaki vonatkozások a vízszerzésnél

Egyes hidrológiai és miiszaki vonatkozások a vizszerzésnél 41 lett sem volt 10%-nál többre fokozható. Nagyobb átmérőjű fúrások eredményeznek ily fel- és lefelé elhatárolt réteg esetében lényegesen nagyobb vízhozamot, mert a nagyobb palástfelület több, nagyobb szelvényű repedés, illetve pórus megnyitását és kisebb ellenállás mellett való bekapcsolási lehetőségét eredményezheti. A 14. sz. ábra tünteti fel az Árpád-forrás kútjának sebesség viszonyait a bélés fa,cső elhelyezése után. A reométerrel felvett adatok azt bizonyítják, hogy a felszálló víz útjában különböző értékű sebességek vannak. Jóllehet a 11.5 m mélységben elhelyezett tömítés nem engedi a feltörő vizet a facső bélés mögé jutni, mégsem vált lehetségessé a ß— 17 m szelvényekben fakadó teljes vízmennyiséget a külszínre juttatni, s annak egyrésze még mindig a kőzet magasabb repedésein át talál utat az elszökésre. A facsőben és. a kút alsó szakaszában mozgó vízmennyiség közötti különbség azonban a diagrammból kivehetően most már nem oly jelentékeny, mint a béléscső elhelyezése előtt volt (1. 12. ábra). Karsztos közetek repedéseiben, járataiban minden kétséget kizáróan fúrt kút létesítése nélkül is vannak vízmozgások. Mennél nagyobb a karsztba mélyített furat mélysége, annál biztosabban válik lehetővé a szökevényveszteségek kiküszöbölése, mert annál kedvezőbb a viszonyszám a nagy szelvényú furat súrlódási veszteségei és a szabálytalan, keskeny és nagyfelületű repedések okozta ellenállási értékek között. A vizet át nem engedő rétegekkel nem fedett karsztos kőzet vize mintegy átmenet a feszített és szabadtiikrű víztartó rétegek között. Kis mélységű fúrt kutaknál, mint az adott esetben, csak az átmérő növelésével lehet az ellenállási értékek csökkentése útján a szökevényutak elvezető hatását kiküszöbölni és a víz feltörését a furaton át vezetni. A 13. ábra hozamgörbéi is arra utalnak, hogy alapjában véve nyilt tükrű kút esetével állunk szemben és a túlfolyás jelensége kizárólag annak tulajdonítható, hogy a fúrt lyukban fellépő ellenállás értéke alacsonyabb a természetes repedések ellenállásánál. Ez az ellenállási különbözet eredményezi azt is, hogy a fúrt kút nyugalmi szintje magasabb a közvetlen közelben levő természetes forrásfakadások szintjénél. Amint a leírt igen tanulságos gyakorlati példából látható, pusztán a külszínről végzett megfigyeléssel, vagy szivattyúzás! próbával nem lehet a nem homogén falú kőzetben mozgó vízoszlop mozgásviszonyaira megbízható felvilágosítást nyerni. Számos esetben fordulhatnak elő a föld mélyebb altalajában, egy fúrt kút tengelyében különböző nyomásviszonyokkal rendelkező rétegek, melyek egyike elnyelheti azt a hozamot, amelyet egy másik réteg szolgáltat. A vázolt reométeres vizsgálat költségei bőségesen megtérülnek abban az eredményben, amely a létesített kút helyes kiképzésének és gazdaságos kihasználásának lehetőségéhez vezet.