Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Pávai-Vajna Ferenc: A sűrű mélyfúrások lehetséges káros hatása a Magyar–Horvát medencében

362 Pávai-Vajna Ferenc s ők úgyis jobban tudják, különösen amikor háborúskodva felrobbantgatják egymás kútjait, hogy a vizek mozgását előmozdítsák. Vájjon kívánatos-e, hogy az így féltárt termális vizek kihasználatlanul szétszóródjanak a magasabb, hidegebb földrétegekben? Milyen lehet ennek következménye a felszínre s egyébként is nem bün-e, h? már egyszer egy más bányászat terhére feltárták, veszendőbe hagyni, amikor az nagy gazdasági faktor nemcsak mint balneológiai tényező, hanem mint hőenergia forrás is? A legmélyebb fúrások mindig a meddő olajfúrások, de éppen ezek tárhatják fel a legforróbb vizeket. Vájjon észszeríí-e ezeket az értékes termális vizeket feltáró kutakat veszendőbe hagyni, amikor a csövezésük jórészben úgyis bennük vész el s olajat úgysem adnak, de gyógyfürdőt, hőenergiát (üvegházi kultúra) és jó ivóvizet nagyszerűen tudnának szolgáltatni? Semmiesetre sem! Akármilyen jó üzlet a mai háborúk szülőanyja a petróleumbányászat, nem lehet olyan jó, hogy amellett okvetlenül elhanyagoljanak egy ingyen adódó szintén nem rosszat: a hőenergiabányászatot, amikor különben is azzal szokták rémítgetni egymást a petróleumosok, hogy belátható időn belül elfogyik a föld olaja és a szén, a mai emberi élet nagy energiaforrásai. Azért, mert ennek az új energiaféleségnek a kihasználására még nincsenek beidegződve a mai üzlet-tudósok, még nem okvetlenül kell részben vagy egészen elrontani a jövő energiaforrását, mert ez a mostani feltárás és ki nem használó elzárási módja a termális vizeknek nemcsak veszélyes, mint a petróleummezők elvizesítője, hanem a felszínközeli földrétegek átalakításáért és felmelegítéséért is. Főképen veszélyes a jövő energiájának, a hőenergiának csökkentéséért, pazarlásáért és haszontalan, úgylehet káros szétszóratásáért, sőt — most már én is azt mondom — némely esetben híres termális gyógyforrásaink vízhozamának csökkentésére, elvesztésére szolgálhat. Nézzük közelebbről a dolgot. A Magyar-Horvát medence mélyén földolajnál sokkal több hőenergiát képviselő termális vízkincsünk van, amit a medence szélén kereken a természetes hőforrások és a medencében a mélyfúrások igazolnak. Ez a termális víz a medence és nem a környező hegységek származéka' (Lásd irodalom: Gautier, Weszelszky, Pávai-Vajna) Ami termális víz a medence jól vagy kevésbé jól záró földrétegein keresztül nagy nyomással sem tud keresztül törni, az a peremek töredezett vagy porózus rétegein mint természetes szelepeken tör fel. Ha ezt a vizet azonban a peremeken belül száz és ezer mélyfúrással fúrjuk meg, tárjuk fel és csupán ideig-óráig tartó vízzárásokkal szabadítjuk belé a közvetlen fedő porózus földrétegekbe, azok bizonyára arra veszik útjukat és nem oldalt küzdik le a hosszabb, hullámos útú rétegellenállást. Ezen a fizikai