Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Pávai-Vajna Ferenc: A sűrű mélyfúrások lehetséges káros hatása a Magyar–Horvát medencében

A sűrű mélyfúrások lehetséges káros hatása a Magyar-Horvát medencében363 vonatkozáson úgy érzem mindjárt tovább mehetünk, olyan természetesnek látszó tehát az is, hogy az ilyen termális vízfeltárások károsak, ha újabb gyógyfürdők létesítésével nem pótolják, amit elrontanak. Az Alföldön a geotermikus gradiens abnormális, 30—33 méter helyett 18—16 méter, vagy a természetes források környékén még annál is kevesebb. Hogy ez miért van így, annak a mélyből feltörő termális víz az oka; hiszen tudjuk, hogy saját és az elnyelt gázok nyomása folytán nagy konyhasó-tartalmú forró vizeket tártunk fel olyan mélységben, amelyikben normális geotermikus gradiens mellett fel sem lehettek volna tételezhető s olyan fiatal pannoniai-pontusi kőzetrétegekből, amelyek egyébként nem sóstengeri üledékek. Tehát a termális víz úgy magas hőmérsékletét, mint oldott sóit és elnyelt gázait nagyobb mélységű anyakőzetből hozta magával s ennek a felszínig érzik a hatása a felére csökkent geotermikus gradiensben s a cserebomlott, de sok sót tartalmazó talajban mozgó vizek miatt az elszikesedésben. És fel merem vetni a kérdést, hogy vájjon többé-kevésbé zárt medencénkben sokszor szélső séges abnormális éghajlati viszonyainkra vájjon semmiféle hatással sem volna az. hogy általánosan már 16 méterre emelkedik alattunk egy fokkal a földrétegek hőmérséklete? És vájjon csak ilyen marad-e, ha sokezer fúrás fogja egy emberöltőn belül a legtöbbször csak a felszínalatti 10—50—100 méter mélységig felhozni azt a sok ezer köbméter 70—80vagy 100 C foknál is forróbb (Hajdúszoboszló II. 127.5 C fok!) szétszivárgó, gázos, sós vizet? A klímánk nem fog nagyon észrevehető változást szenvedni, de a talajvizeink összetételében és a föld felszínének talajsóiban okvetlenül változás fog beállani; feltétlenül káros sókoncentrálódás fog előállani, amelyet elkerülnénk ha szabad elfolyást és gazdaságos kihasználást engednénk a nyakló nélkül feltárt és örökre semmiesetre sem elzárt forró, sós, termális vizeknek! Okosan és okszerűen végzett munkával a magyar medencebeli petróleum-földgáz bányászattal karöltve fürdőország és a világ legnagyobb hőenergia-bányahelye lehetnénk, amelyik a higiénia és az ipari gazdagodás Mekkájává tehetné földünket; de egyoldalú, jövőbe nem látó és látni nem akaró szénhidrogénbányászat nemcsak elsivatagosíthatja Kánaánunkat, hanem elronthatja világhíres gyógyfürdőinket és tönkreteheti távolabbi jövőnket: a magyar hőenergiabányászatot. Amikor a dunántúli és alföldi szénhidrogén-kutatásokat megkezdettem és a magam új geológiai módszerével lefolytattam, sokan kétségbe vonták, hogy ott földigáz és petróleum volnának. Ma kétségtelen, hogy igazam volt. Valószínűen lesznek, akik ezt a szótemelésemet is rémlátásnak minősítik. Nekem kabalám, hogy amelyik gondolatomat kétségbevonják, az jó! Sajnos ennek az igazságomnak kifényesedését már nem érhetem meg, nagyon hosszú az ezután jövő emberöltő! Mindenesetre ha tévedtem volna, most is jót akartam, mint mindig!