Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Láng Sándor dr.: A karsztvíz kérdése Budapest székesfőváros vízellátásában

356 Láng Sándor dr. ies felhasználás folyamán is állandó időközökben ellenőrző bakteriológiai és vegyi vizsgálatnak vessék alá. Ha a vizsgálat eredményeként a víz fertőzött, nem szabad felhasználni. — A felhasználás szempontjából nézve, a karsztvíz keménységét, szilárd maradéktartalmát, szulfáttartalmát, mennyiségét és hőmérsékletét tekintve, nem valószínű, hogy a feltárandó víz kifogásolható lenne. X. A karsztvízfeltárásra kijelölt pontok jellemzése. Az eddigi feltárások. Kellő átalakítással és a tulajdonjogi és egyéb ilyen irányú kérdések megoldásával a pilisvörösvárkörnyéki elöntött szénbányákat is be lehetne kapcsolni a fővárosi vízellátásba. A jelenlegi vízelöntést megszüntetve, fel kell keresni az egykori vízbetörések helyeit és az ott beömlő karsztvizet, meg kell vizsgálni, vájjon minden szempontból kifogástalan víz nyerhető-e az egyes pontokon. A tiszta karsztvíznek a bányajáratból való végérvényes kiemelése és elvezetése csak ezután következhet. Ilyen szempontból a pilisszentiváni Erzsébet akna és a solymári akna jöhet számításba. A vörösvári Lipót kőszénbányában viszont még bányásszák a szenet, azonban a vízbetörés lehetősége itt is megvan, esetleg ide is ki lehetne terjeszteni a karsztvízesést és elvezetést, amivel talán a bánya vízveszélyességét is lehetne csökkenteni. Víznyerés céljából — ha a meglevő bányajáratok nem használhatók fel, — mélyfúrással is el lehet érni a kiszemelt vízbetörést. A pilisvörösvár-vidéki bányaterület térszíne 180—200 mat. sz. f. A karsztvizet tehát mintegy 60—70 m magasságra kell a mélységből kiemelni. A medence karsztfeneke (a szénfekü) kb. 200 m mélyen van a felszín alatt. A mennyiséget tekintve, a solymári akna vízbetörései végül napi 20.000 m

3-t szolgáltattak. Víz tehát van itt elég, csak kérdés, hogy milyen? Fontos még azután az, hogy mekkora költség volna itt szükséges a bányában feltörő karsztvizek kellő alapossággal való megvizsgálására, továbbá felhasználhatóság esetén a kiemelésre, elvezetésre és a hálózatba való bekapcsolásra. További vizsgálatok és felhasználás szempontjából lehetne még valamit kezdeni a Salgótarjáni Köszénbánya Rt. tulajdonában levő budakalászi és pomázi két szénkutató mélyfúrás által feltárt triászvízzel is. E vizeket csak mintegy 50 m-es mélységből kellene kiemelni. Az eljárás velük ugyanaz lenne, mint a vörösvár-vidéki szénbányák triászvizével.