Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Láng Sándor dr.: A karsztvíz kérdése Budapest székesfőváros vízellátásában

A karsztvíz kérdése Budapest székesfőváros vízellátásában 355 nyezett, fertőzött víz is természetes tisztulás nélkül érkezik le a karsztvízhez, sőt, mesterséges szennyvíz elnyeletésére is felhasználják ma is egyes szanatóriumok, udvarok a triász-kőzetek hasadékrendszerének vízvezetőképességét. Éppen ezért, mielőtt a karsztvizet a vízellátásba bekapcsolnák, ezeket a mesterséges szennyvíznyelö berendezéseket kellene megszűntetni, illetve a karsztvizet megfelelő tisztitás után a fogyasztóhoz juttatni, ha úgy látszana, hogy a karsztvíz hatalmas tömege a belejutott szennyezést nem emészti fel kellőképpen. Igaz, hogy a beszennyezett karsztvíz nagy tömegénél fogva bizonyos öntisztítás! folyamaton megy keresztül s helyenként tisztán is kerülhet a napfényre. Hogy mely helyeken várható a karsztvíz feltétlen tisztasága, előre nehezen állapítható meg, s a víz bacillusmenteségének állandóságáért jótállani alig lehet." — Horusitzky aggodalmai annyiban fontolandók meg, hogy Szenttornyai elemzései nem zárhatják ki a tökéletes bacillusmentességet, annál is inkább, mert a főváros vízellátásába jóval közelebbi feltárások vizét kell bekapcsolni. A víz minőségéről elmondottakat áttekintve, látható, hogy Horusitzky H. és Vitális S. véleménye a lehetséges két végletet képviseli. Vitális szerint az őskarsztvíz tiszta és nem is szennyeződhet, Horusitzky szerint pedig nem tiszta és a mészkő, meg a dolomit különös sajátságai miatt szennyeződhet. Vitálisnak ad igazat Tatabánya és Dorog karsztvízzel való ellátása, valamint az, hogy a triászkori alaphegység kőzetei aránylag kevés helyen, illetve, kis területen lépnek a felszínre. Horusitzkynak adnak igazat részben saját, felvidéki és bükkhegységi megfigyeléseim. Bármekkora ki

s területen legyenek is a mezozoikus alaphegység kőzetei a felszínen, nem tagadható a karsztvíz legfelső, vagyis a külszínről leérkező vizet magába vevő részének esetleges, átmeneti szennyeződése. Kisebb víznyelő hasadékok a Budai hegység környékén is akadhatnak, mint pl. a csobánkai Macskabarlang, 1 km

2-es felszíni vízgyűjtőterülettel, vagy a Hétlyuk, a máriaremetei szakadékvölgy feletti hegyormon. Jlyen helyen, hogy csak az elmúlt nagyon szigorú tél erdei vadakban való pusztításaira emlékeztessek,, néhány hófúvással és olvadékvízzel lesodort vadnak a hullája is lekerülhet a karsztvíz szintjéig s a lassan bomló állati maradványok bizonyos ideig — a bomlás tartama alatt — bőségesen elláthatják veszedelmes bacillusokkal a triászvíz felső részét, egészen addig, amíg a víz Öntisztulási folyamata véget nem vet a baktériumok életlehetőségeinek. Horusitzky H. és Vitális S. véleménye között nehéz helyes határvonalat húzni. Végeredményben, bármilyen módon kapcsolják is be a karsztvizet a fővárosi hálózatba, ajánlatos, hogy a kérdéses feltárások vizét a bekapcsolás előtt bizonyos próbaidőre, majd, a sike-