Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Moll Károly dr.: Magyar gyógyfürdők gyógyhatásai

Magyar gyógyfürdők gyógyhatásai 317 keletkezik azon a bőrterületen, melyet a szénsavgáz ér, úgy, mint a szénsavas fürdőknél. Keringési rendellenességeknél, renyhén gyógyuló sebeknél és reumás bántalmaknál szokták alkalmazni. Ha e földből előtörő gázok vízen át törnek fel, keletkeznek ugyancsak helyi elnevezéssel az ú. n. lobogók, ami azt a látszatot kelti, mintha a víz forrna. Itt a kémiai hatáson kívül intenzív mechanikai hatás is érvényesül: a víz nyomásán kívül a vízmozgással járó behatás, ami a hullámverés hatásához áll közel. A lobogók hatása azonban már rendszerint nem tiszta C0

2 hatás, mert egyéb ásványi anyagok is vannak rendszerint a vizükben. Úgy a gőzlök, mint a lobogók annyira magyar specialitások lehetnének kellő felkarolás és propaganda mellett, hogy messze földön híres idegenforgalmi vonzóerővé válhatnának. 2. A hőhatás minden meleg fürdő tulajdonsága, legyen az akár tiszta víz vagy ásványvíz. A hőhatás maga is nagyon bonyolult élettani utakon jár, amit végig követni nem kívánok, csak azt kívánom megjegyezni, hogy a hőhatás szempontjából a sóoldatok különbözőségének nincs különösebb fontossága. Azok a maguk útján hatnak az előbb említett módokon. A hőhatás lényege a bőr funkciómegváltozása, — a vérbőség keltése, a bőrpír keletkezése, amiben a hőnek az érbeidegző rendszerre reflexesen kifejtett hatása, vegetatív idegrendszeri funkciók és a hő hatására a bőrben és távolabbi szervekben is keletkező értágító anyagok (histamin, acetylcholin) szerepelnek. A vérbőségről pedig közismert tény, hogy gyógyít. Érthető, hogy a meleg fürdők ősidőktől kezdve gyógyeszközei az emberiségnek és a meleg gyógyforrásokat mindig szívesen és messze földről is megkereste. Meleg vizű gyógyfürdőnk van bőven. 3. A mechanikai hatása a fürdőknek nagyon érdekes és egyben fontos is, amit sokáig teljesen elhanyagoltak a balneológusok és csak az utóbbi évtizedekben nyerte el a fürdő mechanikai hatása az őt megillető megbecsülést. E hatás természetesen csak, illetőleg leginkább csak nagyobb tömegű vízben érvényesül, tehát nem kis kádfürdőkben, hanem szabad tavi fürdőben vagy elég mély és tágasabb medencében vagy ugyanilyen kádban. Minthogy e kérdés tisztázásához vizsgálataimmal magam is hozzájárultam, e kérdéssel kissé részletesebben óhajtok foglalkozni. — A mechanikai hatása a fürdőknek kétféle: egyrészt a víz felhajtó ereje érvényesül a fürdőkben, vagyis a test súlyveszteséget szenved a vízben az archimedesi törvénynek megfelelően, aminek a gyakorlati jelentősége az, hogy a beteg végtagú emberek mozgását megkönnyíti a vízben és így képesek oly mozgásokat keresztülvinni a fürdőben, amiket szárazföldön, a végtagok rendes súlyviszonyai mellett nem tudnának. Vagyis gyakorolni tudja a beteg ekként a béna-fájós tagjait úgy, hogy a fürdőben végzendő tornagya-