Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Dinda János: A víz szerepe az olajbányászatban

A víz szerepe az olajbányászatban. Irta: Dinda János bányamérnök.* Ha a víznek az olajbányászatban betöltött szerepét vizsgáljuk,, nagyjából két egymásba kapcsolódó fejezet különböztethető meg: Az első fejezet az olaj nyersanyaga és a környező kőzetek ülepedésével kezdődik és az olaj bányászati feltárásával és termelésével végződik. A második fejezet a feltárás megtörténtétől kezdve tárgyalja a helyben talált víz földalatti és külszíni viselkedését addig az időpontig, amíg a termelés megszűnik. Feltételezve, hogy az olaj szerves üledékként keletkezik, a víz nagy mennyiségben már akkor ott van, amikor az apró szerves lények kezdenek a tengeröböl, vagy belvízi tó fenekére leszállani. Az eddigi megállapítások szerint ez a víz főleg sós-, vagy elegyesvíz. A sósilletve elegyesvíz a medencét feltöltő üledéket is átnedvesíti. A további medencefeltöltődés is túlnyomórészt víz jelenlétében folytatódik, vagy annyi legalább is feltételezhető, hogy a feltöltődés folyamán az üledékhez víz került. Mindenképen biztosnak látszik, hogy víz- és olaj alapanyag együttesen képezi a keletkező üledékes kőzet alkatrészét. A további geológiai történések folyamán az üledékek tömörödnek, a nyomás, vagy a nyomás és hő a vizet és az olajat kisajtolja a márgás-, agyagos, helyesebben a finomszemcsés tömött üledékrétegekből a tárolásra, áramlásra alkalmas hézagos kőzetekbe. A legáltalánosabban feltételezhető, hogy a hézagos kőzet már eleve víznedves állapotban van, amikor a tömöttebb rétegekből a kisajtolt víz és olaj odaérkezik. Valószínű tehát, hogy homok esetében az olaj a vízzel bevont homokszemek közötti hézagokba kerül. (A vizet a homokszemekhez az adhézió köti.) Azt a vizet, amelyik már a homokszemekhez tapadva ott van, ami* Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztály 1942. november 25-i szakülésén.