Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Dinda János: A víz szerepe az olajbányászatban

A viz szerepe az olajbányászatban 303 kor az olaj odaérkezik, az amerikai „connate water"-nak nevezi, ami tulajdonképen keletkezési víz, vagy fosszilis tengervíz lehetne magyarul. A fentiek alapján a keletkezési víz legtöbbnyire sós víz, de — bár nem ismeretesek ilyen irányú konkrét adatok — elvileg lehetne nem sós víz is. A rétegeket oly víz is megnedvesítheti, amelyik a felszínről folyik, szivárog az illető rétegbe. Ezt a vizet, ellentétben a keletkezési vízzel, „meteorikus" víznek nevezik, gyakorlatilag nevezhető esővíznek is. Egy a mélyből szedett minta megvizsgálásakor nehéz lenne eldönteni, hogy a homokszemekre tapadt víz keletkezési víz, vagy a felszínről behatolt víz-e? A gyakorlatban általában azt a vizet, amelyet egy homokos mag homokszemeihez tapadva találnak, keletkezési víznek szokták nevezni. Gyakran, bár a keletkezési víz a rétegtérfogat tekintélyes százaléka (a hézagtérfogatnak (10—20%) és a homok összvíztartalma annál is több (40—50%), mégiscsak tiszta olaj hagyja el a réteget, mert a kőzethez tapadt vizet az adhéziós erő és a kapilláris hatás visszatartja. Elképzelhető, hogy a termelés folyamán a tapadó keletkezési vízből egy rész elszabadul és az olajjal együtt a felszínre kerül. Ezzel magyarázható egyes termelő kutaknál csekély mennyiségű, legtöbbnyire időszakosan termelt víz, amely annak ellenére termelődik, hogy a réteg megnyitott része messze van az „olaj-vizhatártól". Érdekes elméletért harcolt A. W. Mc Coy, aki azt állította, hogy az olaj mindig a viszonylag nagyobb, a víz pedig a viszonylag kisebb szemnagyságú részek felé áramlik, mivel a víz felületi feszültsége kétszerese, sőt 2 és félszerese az olaj felületi feszültségének és így a kisebb kapillárisokat keresi. Az elméletet a gyakorlat sok heiyen igazolni látszik és ezért meglehetősen elterjedt az irodalomban. így pl. Pennsylvániában az olaj úgyszólván kizárólag a finomszemü homokkövek közé ágyazott durvábbszemű csíkokban és a durvaszemü rétegben fordul elő, néha oly módon is, hogy az olajos durvaszemü réteggel szervesen együvétartozó alsó és felső finomszemü rétegrész vízzel telt. Fentiekben szó volt arról, hogy az olaj a vízzel egyidejűleg záródik a kőzetrétegbe. A kőzetréteg néha homok is lehet, de feltételezhető, hogy gyakrabban agyag és márgaréteg. Ebben az ólaj vízzel kevert lévén, gyakorlatilag ez az állapot nem nyújt lehetőséget a termelésre. Amíg az olaj a termelésre alkalmas állapotba jut, több mindennek kell történnie. Az olaj és víz az ülepedés folyamán a tömött rétegből kisajtolódik és a hézagos rétegek felé áramlik. (Az irodalomban egyesek feltételezik, hogy a rétegekre merőlegesen is áramlik.) A hézagos rétegben való áramlás folyamán a gáz-olaj és víz fajsúly szerint többé-kevésbbé rendeződik. Ezt a folyamatot szokás elsődleges (primér) vándorlásnak (migratio) nevezni.