Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Schmidt Sándor dr.: A hazai szénbányászat és a víz

A hazai szénbányászat és a víz 293 A cementálás megindult az említett 428. számú fúrólyukban és 3205 m

3 homok, 3026 q cement beadása után eldugult. Égö lámpát engedtünk le akkor az aknába, megvizsgálandó, hol áll a víz tükre s legnagyobb meglepetésünkre a lámpa a rakodó talpáról égve jött vissza, ami azt jelentette, hogy a vízbetörés a cementálásnak már első órájában megszűnt. Leszállva az aknába, szivattyúinkat szárazon találtuk, úgyhogy 1—2 napi takarítási munka után a bánya ismét üzemben volt. Az egyes fúrólyukak, illetve karsztüregek befogadóképessége teljesen különböző volt, legtöbb anyagot Reimann-aknánk VI. aknája melletti 592. számú fúrólyuk nyelt el. Itt a 380 m mélységig lemélyítendő akna pillérét kívántuk megvizsgálni, hogy annak rakodóját nem éri e valamelyes vető közelsége miatt veszély. Az akna tervezett helyétől 80 méterre mélyítettük tehát le az egyik fúrólyukat, mely 445.15 m mélység után triászmészkövet kapott. Befúrva a mészkőbe 10.9 m után 2.57 m magas barlangot nyitott meg a véső. Tovább fúrva 1.38 m után ismét 70 cm-t zuhant a fúrórudazat, jelezvén, hogy ismét barlang került útjába. Ezek a triászüregek összesen 228.824 m

3 homokot nyeltek el, melyhez 16.019 q cementet adagoltunk A cement aránytalansága egyszerűen azzal magyarázandó, hogy magunk is megrémültünk az óriási arányoktól és nem mertünk ilyen rendkívül nagy költséget áldozni, de az a tény, hogy ily óriási barlangvagy csatornahálózatot találtunk, amelynek űrtartalma egyenlő egy Budapestet Győrrel összekötő 1X2 m-es szelvényű alagútéval és amelyben 190.000 ember lelhetne biztos óvóhelyet, tárta elénk a feladatnak eddig el sem képzelt nagyságát és nehézségét. Volt egy másik fúrólyukunk, a 717. számú, melyet 1937-ben a Ligethegyen telepítettünk a mélyszinten kapott vízbetörések közelében, mely 54.997 m

3 homokot, 5090 q cementet fogadott be és volt egy, az Auguszta-akna mezejében 1937-ben telepített 753. sz. fúrólyukunk, melybe homok hiányában 110.131 m

3 löszt adagoltunk. Mindezek leírásával azonban e rövid előadás keretében nem tudok foglalkozni, mert eddig 146 darab cementáló fúrólyukat mélyítettünk le 47.872.5 m hoszszúságban, melyekbe összesen 722.574 m

3 homokot, 1438 vágón cementet adagoltunk és mely fúrólyukakkal megütött mészkőjáratok bővítésére 183.712 liter sósavat használtunk fel. Elüljáróban gigászi küzdelemnek neveztem e munkát, és ha arra gondolunk, hogy Európa egyik legnagyobb, a Barcelóna melletti Trempi 700 millió kw-ot termelő vízierőmű telepéhez, a 60 m magas völgyzárógáttal együtt 270.000 m

3 betonra volt szükség, iáthatjuk az áldozat óriási méreteit és érzékelhetjük azt a küzdelmet, melyet vállalatunk a vízkérdés megszüntetése érdekében tett; 1 m

3 beiszapolt anyagnak költsége ugyanis a fúrással együtt átlag 15.— pengő és így